A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Klima László: A finnugor rokonság megítélése az őstörténeti tudományokban

> A FINNUGOR ROKONSÁG MEGÍTÉLÉSE AZ ŐSTÖRTÉNETI TUDOMÁNYOKBAN KLIMA LÁSZLÓ (Budapest, ELTE Finnugor Művelődéstörténeti Tanszéki Szakcsoport) Ezen a konferencián egymás között vagyunk, bevallhatjuk nyugodtan, hogy ez a finnugor rokonság nekünk gyanús. Ugyan ezt tanultunk az iskolában, majd később az egyetemen is, de akkor is gyanús. A finnugor népek rokonítása nem a régészek nevé) hez fűződik, azt a nyelvészek állapították meg a finnugor nyelvek közös vonásai alapján, mi pedig a nyelvészetben járatlanok lévén, ezt a tézist - mi mást tehetnénk, elfogadjuk -, és megpróbáljuk egyeztetni a magyarság őstörténetéről valló régészeti, történeti adatokkal. Régészként ugyanúgy viszonyulunk a finnugor rokonság tételéhez, mint az átlagos kívülálló értelmiségi. A finnugor rokonságnak a magyar közvéleményben ma is sok ellendrukkere van, de az ellendrukkerek már a 18. század óta folyamatosan hangot adnak véleményüknek. Lássunk ezek közül csak az illusztráció kedvéért néhány példát. Virág Benedek egy levelében ez írta Kazinczy Ferencnek: „... Olvasd meg itt, édes Kazinczym, Sajnovics-t... 's nem borzadsz-e vissza? - 'S nem érted-e, mi boldogtalan időszakaszról szóll, és melly aluszékony magyarok éltének akkor?" Jókai Mór 1885-ből való Kiskirályok című művében így vitatkozik két szereplő: „De én nem akarok semmi testvériséget se a finnekkel, se a lapponokkal, se a csuvasokkal, se a többi rongyos riha pereputtyal. Nekem Attila volt az ősapám! Az Isten ostora!" Még lehetne idézni tovább a példákat, de ebből a kettőből is látszik a lényeg: a finnugor rokonság az érdeklődő kívülállók szerint nem elég méltó a magyarsághoz, és főleg nem méltó a dicső múltunkról kialakított képünkhöz. És a finnugor rokonság ellen tiltakozók erősen elkezdtek gondolkodni azon, hogy miért erőltetik néhányan annyira a finnugor rokonság elméletét. A magyarázat hamar készen lett: ezen nézet képviselői nem magyar emberek, őket idegen hatalmak küldték és küldik folyamatosan a nyakunkra, hogy ezzel a lealacsonyító rokonsággal tovább alázzák, gyötörjék az amúgy is meggyötört magyarságot. Ez a nézet egyidős a finnugor rokonság elméletének magyarországi terjedésével, azzal, hogy Sajnovics János 1769-ben a lappoknál járt. Példaként megemlíthetjük Orczy Lőrincet, aki Tsillag néző Sajnovics című versében utal arra, hogy Sajnovics nem magyar ember, és Sajnovicsot, valamint Hell Miksát, a lappföldi expedíció vezetőjét azzal vádolja, hogy pánszláv érdekeket szolgál. A 19. század kiemelkedő finnugor nyelvészeit, Hunfalvy Pált, Budenz Józsefet is azzal gyanúsították, hogy német származásuk miatt pártolják csupán a finnugor rokonsá531 »