A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Takács Miklós: A Kárpát-medence, az Alpok délkeleti része és a Balkán félsziget kapcsolatai a 7–9. században. A jugoszláviai kutatások újabb eredményei

az egyszerű, helyi viszonylatban mégis igencsak eretneknek tűnő kérdést, miért ne lehetne az avar leleteket a Száva vonalától délre is avarnak tartani. Úgy tűnik, az új régésznemzedékben is megfogalmazódott már az újraértékelés igénye

86

, ennek felszínre jutását azonban egyelőre még akadályozza Z. Vinski nagy tekintélye. A fentebb vázoltaktól eltérő módon fejlődött a horvát régészet másik ága, a dalmáciai. Itt ugyanis már a századfordulón sikerült körülhatárolni egy olyan 9-10. századi temetőcsoportot

87

, amely a horvát állam kialakulásának korához köthető, így azt joggal nevezték el óhorvát emlékanyagnak. Az utóbbi évtizedekben - főként B. MaruSic

88

, D. Jelovina

89 illetve J. Belosevic

90 munkássága révén - pedig a sírleletek osztályozása, és a részletekbe menő tipologizálás is megtörtént. Továbbá a Kaáid - Maklinovo brdo-i leletmentésen előkerült urnasírok

91 a Balkán-félsziget nyugati harmadában elsőként tanúsítják azt, hogy a megtelepedő szlávok itt is hamvasztották halottaikat, méghozzá a régészetileg oly nehezen megfogható, „sötét" 7. században. Nem kerülhetem meg azonban annak a megjegyzését, hogy a hamvasztásos rítus elhagyását a horvát régészek nagy többsége túl korai időpontra - a 8. századra

92 - keltezi. Nem támasztja ezt alá Biskupija - Crkvina-i, vagy Nin-Sv. Kriz-i, gyakran említett V. Konstantin-érem sem, hiszen a verés és a földbe kerülés időpontja semmiképpen sem tekinthető azonosnak. így, nézetem szerint joggal utaltak magyar

93 vagy német régészeti körökben

94 e keltezés abszurditásának szemléltetése érdekében arra, hogy elfogadása esetén Dalmáciában a frank importáruk korábban jelennének meg, mint készülési helyükön. A keltezés megoldatlan részleteire azért is kellett nyomatékosan utalnom, kai inkább a régészek számára. Az utóbbiak ugyanis nem mernek egyetlen olyan tárgyat sem avarnak nyilvánítani, amelyet a Dunától vagy a Szávától délre találnak." E szemléletváltás nagyságára jellemző, hogy még e kutatónő is hat évvel a fenti sorok leírása előtt az avaroszláv koncepciót védte: Klaiè (1982) 13-14. old. 86 A 10-11. századi temetők értékelésében figyelhető meg egy sajátos mozgás: Demo, Zeljko: Bjelobrdski privjesci u Jugoslaviji (u provodu nalaza sa lokaliteta Djelekovec - Gornji Batjan I.) PZb '83, 271-298. old. 87 Ez nagyobbrészt F. Bulic érdeme. Róla lásd: Bulic - 50 godina nakon smrti. Znanstveni skup u porodu 50. obljetnice smrti Don Frane Bulica. Szerk.: Marin, Emilio. Vjesnik za arheologiju i historiju dalmatinsku 79(1986) 88 MaruSic, Branko: Istra u ranom srednjem vijeku. Arheolosko-povijesni prikaz. Pula 1960. uő.: Nekropole VII i VIII stoljeca u Istri. AV 18(1967) 333-341. old.; uő.: Materijalna kultúra Istre od 5. do 9. stoljeca. In: AheoloSka istrazïvanja u Istri i Hrvatskom primorju. Izdanja Hrvatskog ArheoloSkog DruStva 11/1 (1986). Pula 1989. 81-105. old. 89 Jelovina, Duäan: Statisticko-tipoloski pregled starohrvatskih nausnica na podrucju SR Hrvatske. SHP, Serija 3, 8-9 (1963) 101-118. old.; uő.: Starohrvatske nekropole na podrucju izmedju Zrmanje i Cetine. Bibliotéka znanstvenih delà 2. Split 1976. 90 Belosevic (1980) 91 Belosevic?, Jankó: Die ersten slawischen Urnengräber auf dem Gebiete Jugoslawiens aus dem Dorfe KaSiè bei Zadar. Balcanoslavica 1(1972) 73-86. old. 92 Először: Vinski, Zdenko: О primjeni rendgenskog snimanja pri istrazivanju ranosrednjovjekovnih maceva. Vesnik Vojnog muzeja 11-12(1966) 70-88. old.: majd nyomában: Belosevic (1980) 14, 22, 79. stb. old. 93 Bálint Csanád: A magyarság és az ún. Bjelo brdói kultúra. Cumania 4(1976) 238. old.: 94 Werner, Joachim: Zur Zeitstellung der altkroatischen Grabfunden von Biskupija-Crkvina (Marienkirche). Schild von Steier 15-16 (1978-1979) 227-237. old. 513