A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Új- és legújabbkori történet - Halmágyi Pál: A makói hagymaszövetkezet, majd hagyma-részvénytársaság története 1900 és 1918 között

(s így kellő biztosítékot a bérbeadónak adni nem tudó) kishagymás oknak, olcsóbérű földeket kívánnak biztosítani. A társaság nagyban fog földterületeket bérelni, azokért az óvadékot is a részvénytársaság teszi le, s a kistermelőktől csupán a közvetítéssel járó tényleges kiadásokat kérik meg. A kistermelőket a részvénytársaság ezen felül olcsó hitellel és vetőmaggal is kívánja majd segíteni. A makói hagyma jó piaca érdekében állandó képviseletet tart fenn a részvénytársaság Budapest, Fiume, Bécs, Prága, Lemberg, Graz, Olmütz, Triest, Varsó, Lodz, Berlin, Hamburg, Stettin, Düsseldorf, Antwerpen, München, Bréma, Nürnberg, Frankfurt am Main, Drezda, Köln, Mainz, Breslau, Zürich, London városokban és e városok nagyrészében állandó raktárt is üzemeltetni fog. Budapesten fióküzletet kívánnak létesíteni s ezzel kívánják elérni, hogy a közvetítő kereskedők kikapcsolásával a főváros lakossága első kézből olcsóbban, de a legjobb minőségű árut szerezhesse be. A jó piacpolitika érdekében a külföldi termőterületekről (Alexandria, Verona, Zittau, Quedlinburg, Znaim, Liegnitz) állandó információkat fognak beszerezni és így az ottani terméskilátásokról, eredményekről nyomban értesülni fognak. Gondot fordítanak majd a raktározás körülményeinek megjavítására, valamint a modern mezőgazdasági tudományok legújabb eredményeinek felhasználására. Mint új tevékenységet, meg kívánják indítani a baromfi nagyban való tenyésztését, ül. a hizlalt baromfi exportálását. E szép tervek felsorolása után a Hagymarészvénytársaság évi 12 000 korona államsegélyt és 200 000 korona kamatmentes kölcsönt kért. A kérelemben többször hivatkoztak arra, hogy az államsegély közvetve és közvetlenül a termelők, elsősorban a legszegényebb sorsúak javára fog szolgálni. A miniszter a segély iránti kérelmek elbírálásához minden esetben bekérte az illetékes főispán jelentését is. Návay Tamás főispán 1909 évi jelentéséből

20 tudhatjuk meg az alábbiakat. A részvénytársaság alakulásakor kibocsátott 1000 részvényből 207 részvényt 59 kishagymás, 456 részvényt 32 közép és nagybirtokos jegyzett, s a fennmaradó 337 részvényt az igazgatóság tagjai jegyezték, hiszen a társaság máskép a szükséges tőke hiányában meg sem alakulhatott volna. Az igazgatóság 11 tagjának kezében volt így a részvénytőke 33%-a, a 32 közép és nagybirtokos kezében 45%-a, míg az 59 kishagymás csak 20%-nyi részvénnyel rendelkezett. A társaság és nagybirtokosok a hagymát vagy saját gazdaságukban termesztették, vagy feles rendszerben, vagy úgy, hogy a földjeiket kiadták haszonbérbe. E földeken 320 hagymakertész, 246 feles hagymakertész és 380 kisbérlő dolgozott. A Makón és környékén megtermelt hagymát legnagyobb részben ekkor az osztrák tartományokba és Bosznia-Hercegovinába szállították. A részvénytársaság a hagyma válogatásáért, csomagolásáért, be és kirakodásáért a helybeli munkásoknak, működése első három évében (1906—1909) összesen 28 171 koronát fizetett ki. 20—22 munkást állandóan, a téli időszakban pedig mintegy 40—60 munkást foglalkoztatott. A jelentés még kitért arra is, hogy 18 300 koronát fizetett ki a társaság bélyeg, telefon és távirati költségekre ugyanezen időszak alatt. A Hagymarészvénytársaság működése első három évében összesen 122 000 q súlyban szállított el hagymát és egyéb zöldségféléket a városból, melyek értéke 1 246 000 korona volt. Mindezek alapján a főispán az államsegély megadását javasolta a miniszternek, felhíva a figyelmét még arra, hogy a hagymarészvénytársaság áldásos árpolitikát is folytat, a mindenkori világpiaci áraknak megfelelő hagymaárat igyekszik kialakítani, s így fennmaradása fontos közérdek. Támogatni kell továbbá azért is, mert a helyi — főleg bevándorolt orosz és lengyel zsidó kereskedőkkel és az azok által manipulált hagymaárakkal is meg kell küzdenie, írta Návay Tamás főispán. A minisztériumban egy referens azonban megfontolandónak tartotta, hogy egy már szépen prosperáló társaság, mely 25 %-os tiszta 20 OL. К.: „Hagymaszövetkezet" 184—1915—50—139226 (65471/909) 223