Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)
készítette el szüló'földjének, Szepes megyének a térképét, 1715-ben, amely az országban az elsó' megyetérkép volt. Ezt Bél Mátyás jelentette meg 1723-ban kiadott Prodromus kötetében. 10 A Burius családnak is több tagját ismerjük. Az apa Liptó vármegyei, szentandrási lelkész. Fia, János, az 1650-es években Jénában tanult, majd hazatérve több helyen tanított, 1666-tól Korponán. Száműzték ó't is, 1686-ban tért vissza Korponára, ott halt meg 1688-ban. Ő készítette el az evangélikusok elsó' összefoglaló egyháztörténeti munkáját, amely kéziratban maradt. 11 Fia, ifjabb János, apja halála után Németországba ment, de 1697-ben visszatárt és Besztercebányán 5 évig volt rektor, majd ugyanott lelkész. Az ő keze alatt tanult a fiatal Bél Mátyás. 12 A felvidéki evangélikus értelmiség képviselői közül kiemelkedő személyiség volt Mikoviny Sámuel. A 17. század elejétől valamennyi őse a felvidéki evangélikus városokban élt és töltött be hivatalokat. Apja evangélikus lelkész, egy ideig Rózsahegyen, majd Ábelfalván. (Nógrád vm.) Mikoviny egyetemi tanulmányait Jénában végezte, 1723-ban tért haza, és Pozsonyban telepedett le. 1729-ben császári szolgálatban lépett. Ő a hazai modern térképészet megteremtője, aki elméletben megfogalmazta a korszerű térképezés alapelveit és a hazai térképészetet európai színvonalra emelte. (A jezsuita térképészet — így a Hevesi féle atlasz is — kezdő meridiánként a Zöldfoki szigeteken áthaladó délkört használta. Mikoviny ehelyett — lakóhelye után — a pozsonyi vár keleti tornyán áthaladó meridiánt választotta, kijelölve ezzel az első hazai kezdő délkört). Legfőbb vállalkozása azonban atyai jóbarátjának, Bél Mátyásnak hatalmas országleíró művéhez szükséges megyetérképek elkészítése volt. 13 Hasonlóképpen jellegzetes a Parschitius család története is. Parschitius Tamás zsolnai polgár fia, Miklós orvosnak tanult, de ténykedett iskolarektorként és lelkészként is. Végül Rózsahegyre került (Liptó vm.), ott is halt meg 1654-ben 14 Fiai hasonló pályafutást futottak be. Illés lelkészként és teológusként vált ismertté, akit Zsolnáról hívtak meg Besztercebányára konrektornak. 15 Miklós a hazai iskolák után a königsbergi, grieifswaldi egyetemeken tanult. Teológus, orvos, a rózsahegyi iskola rektora. 16 Daniel is külföldön tanult, majd előbb Németországban iskolaigazgató, onnan Zólyomra, azután 1668-ban Körmöcbányára került, szintén rektorként. A körmöci iskola az ő vezetése alatt virágzott fel, és ennek csak az 1671-es támadás vetett véget, amikor is a Habsburg kormány a Wesselényi féle összeesküvést ürügyül használva, nyíltan a hazai protestánsok ellen lépett föl. Templomaikat, iskoláikat bezáratta, papjaikat, ha nem tagadták meg hitüket, elűzte. 17 Dániel ekkor számos társával együtt önkéntes száműzetésbe ment. Valószínű, hogy 1678-ban, amikor Thököly kezére került a város, akkor visszatért egy időre Körmöcre, de biztosan és véglegesen csak 10 BENDEFY László : Mikoviny Sámuel megyei térképei. Különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny—térképeire. Bp. 1966. 1—2. Az említett rész I. p. 288. vö. SZINNYEI VII. pp. 242—243. 11 Micae historico—chronologiae evangelico—Pannonicae. Életére Id. SZINNYEI I. p. 1423. vö. KOSÁRY Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1980. p. 145. Továbbiakban KOSÁRY 1980. 12 SZINNYEI I. pp. 1423—1424. 13 Mikoviny munkásságára még kitérünk. A fentiekre ld. BENDEFY im. I. pp. 288—289. 14 SZINNNYEI X. p. 420. 16 ROSENAUER Károly : A besztercebányai ágostai hitvallású evangélikus gymnasium törtéténete. Besztercebánya, 1876. p. 53. vö. SZINNYEI X. p. 414—415. 16 ZOVÁNYI Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Bp. 1977. pp. 458—459. 17 HLATKY József: A körmöcbányai első, vagyis városi protestáns gymnasium története a XVI-XVII. században. Bp. 1881. p. 33. 116
