A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - Halmágyi Pál: Makó város francia megszállása (1919)

A MEGSZÁLLÁS A kijelölt direktóriumi tagok meg is jelentek a vármegyeházán Tarnay főjegyző irodájában, feladatukat teljesítendő. A Maros hídján keresztül dél körül ért be a városháza elé a megszálló délszláv gyalogság, őket kora délután egy szakasz francia szpáhi követte. A megszállókat a városháza előtt a kinevezett direktóriumi tagok fogadták. A megszállók első intézkedésként felmentették őket megbízatásuk alól, és a közigazgatást visszahelyezték a régi tisztségviselők kezeibe. Mindössze ennyi volt e direktóriumok összes ténykedése. A megszállók polgármesternek dr. Petrovics Györgyöt, alispánnak Tarnay Ivort nyilvánították. Elrendelték továbbá a lőfegyverek beszolgáltatását, a szesztilalom változatlan fenntartását, eltörölték a nyári időszámítást, és este 8 órától kijárási tilalmat hirdettek.

5 A délszláv katonaság, mely a városházán és a polgári leányiskolában volt beszállásolva, két nap múlva, április 29-én vonult ki a városból. Május 1-én jelent meg néhány hed szünet után ismét, — most már a francia parancsnokság engedélyével a Makói Újság. Címoldalán a francia parancsnokság rendeletét közölte, mely mindenki előtt világossá tette, hogy mit jelent az idegen megszállás: „Erélyesen figyelmeztetik a város lakossága, hogy hagyja abba a bolseviki (kommunista) propagandát és agitációt... a francia parancsnokság semmiféle bolseviki propagandát meg nem tűr, s aki kommunista agitációban részt vesz, az... törvényszék elé fog állíttatni. A francia parancsnokság a legkisebb kommunista mozgalmat is el fogja nyomni."

6 Mindezek után természetes, hogy a francia parancsnokság nem engedélyezte a munkásság május elsejei felvonulását. Azt azonban megengedte, hogy az egyes szakmák teljes napi munkaszünetet tartsanak és munkásaik saját helyiségeikben szavalatokkal, beszédekkel ünnepeljék május elsejét. Míg Budapest munkássága impozáns felvonulással ünnepelte az első szabad május elsejét, addig Makón arra hívták fel a munkásokat vezetőik, hogy a megemlékezések után szépen, rendben, szervezett munkásokhoz illően oszoljanak haza, minden tüntető jelleg nélkül.

7 Május 3-án vonult el a színes és egzotikus szpáhi osztag, s ekkor vonult be a városba a végleges megszálló katonaság, a 210. francia gyalogezred, melyet a püspöki rezidenciában és a püspökkertben szállásoltak el. E naptól fogva a város parancsnoka Maurice Rousseau francia őrnagy, s annak felettese, az összes makói és kiszombori csapatok prancsnoka, Destezet ezredes lett. Két nap múlva érkezett az első román huszárszázad Makóra, Bratianu Őrnagy vezetésével, de ők is a francia parancsnokság alá tartoztak. A városi élet megindulása, Makó kapcsolata az országgal A város élete néhány nap alatt visszatért szinte az 1918. október 31-e előtti kerékvágásba. A város vezető tisztviselői legnagyobb részt helyükön, vagy legalábbis Makón voltak, így újbóli hivatalba lépésük pár nap alatt megtörtént. Nehezebb volt a városnál Csanád vármegye helyzete, mert Makó francia megszállásával egyidőben az már román megszállás alá került. Május 11-én tartották a városi-megyei vezető tisztviselők, a város nagyobb polgárai és gazdái a polgári párt alakuló értekezletét. Egy hét múlva a vármegyeháza kertjében volt a nagygyűlés, melyen Tarnay Ivor, Petrovics György, Bittó Gyula, 5 Makói Újság 1919. V. 1. 78. sz. (JAM Adattár 120.) 6 Makói Újság 1919. V. 1. 78. sz. (JAM Adattár 120.) 7 Makói Újság 1919. V. 1. 78. sz. (JAM Adattár 120.) 300