Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)
A bemutatott képek között főleg XVI— XVII. századi olasz festők alkotásai szerepeltek. A magyar mesterek soraiból Barabás és Munkácsy volt néhány művével képviselve. A helyi festők közül pedig Rákosi (Krebsz) Nándor, Joó Ferenc és Polczner Jenő egy-két munkájukkal vettek részt. A korán elhunyt Polczner festményei felkeltették Jókai figyelmét. Egy szegedi magántulajdonból mostanában előkerült férfi fejet ábrázoló képe az egyetlen mű, amit tőle ismerünk. A századforduló körül neves itteni műgyűjtő-házaspárnak számított Enyedi Lukács és felesége, Zsótér Ilona. Enyedi mint a Szegedi Napló főszerkesztője és laptulajdonosa szép jövedelemmel bírt, amelyhez felesége tekintélyes örökölt vagyona járult. Jómódúk lehetővé tette, hogy műtárgy-vásárlás céljából többször is megforduljanak külföldön. Műkincseikről Diener-Dénes József írt 1903-ban a Művészet c. folyóirat hasábjain. 91 Ebből tudhatjuk meg, hogy a félszáz műalkotást kitevő Enyedi-gyűjteményben a quattrocentotól számítva képviselve voltak a különböző itáliai iskolák: a sienai, firenzei és velencei mesterek közül nevesebbeknek és kevésbé nagyoknak egyaránt megtalálható egy-egy alkotása. Állítólag Reynolds, Poussin és Watteau műveiből is őriztek néhányat. Az Enyedy, illetve Zsótér gyűjteményre a tulajdonosok halála után nemcsak a szegedi múzeum, de a Szépművészeti Múzeum is jogot formált. A gyűjtemény azonban az oldalági örökösök kezére került, mivel végrendelet útján ezek közgyűjteményeknek nem hagyományoztak festményeket, így a művek nagy részét elárverezték és közülük sok külföldi tulajdonba ment át. Végül is három kép, egy XV. századi (Toszkánai iskola : „Mária koronázása") és két XVI. századi olasz festmény (Bronzino (?) : „Angyali üdvözlet", Sodorna iskolája : „Szent-család") 1925-ben a szegedi múzeumba került. 92 Az Enyedi-gyűjtemény (melyről Kisteleki Ede helyi író is megemlékezett) 93 Térey Gábor által készített leírólajstromát — kéziratként — 1923-ban a Szépművészeti Múzeumban helyezték el. Mint kuriózumot hozzuk fel Schwaiger Imre, Szegedről Delhibe elszármazó, híressé vált műgyűjtő nevét, akiről először a múlt század végi (1896) helyi újságokból kapunk hírt. Mostanában pedig Péter László emlékezett meg róla. 94 A Baktay Ervinnel és Felvinczi Takáts Zoltánnal is kapcsolatban levő — 1940-ben Indiában elhunyt — Schwaigertől származik a budapesti Keletázsiai Művészeti Múzeum értékes indiai gyűjteményének nagyrésze. Művészeti életünk a századvégen Ahhoz, hogy Szegeden az ábrázolóművészeti élet korszerűvé kezdjen válni, nemcsak a helyi műgyűjtés fellendülésére, valamint a két legtehetségesebb festőnk, Nyilasy Sándor és Károlyi Lajos letelepedésére volt szükség. Ebben a vonatkozásban sokat jelentett a századforduló körüli itteni művészeti élet koncentrálása, megszervezése is, mely a Szegedi Képzőművészeti Egyesület létrehozásával realizálódott. A Nemzeti Szalon akkori vezetősége programjába vette, hogy a nagyobb vidéki vávárosokban műpártoló egyesületeket és reprezentatív kiállításokat hoz létre. így kívánt bázist teremteni a hazai művészet számára. Vlasics Gyula kultuszminiszter 91 Diener-Dénes József: Az Enyedi-gyűjtemény. Művészet, 1903. 50—56. 92 SzN 1922. máj. 6.; 1.) Toszkánai iskola (XV. sz.): Mária koronázása. Fa, temp. 78x54 cm. Ltsz.: 50. 73.; 2.) Bronzino, Agnolo?: Angyali üdvözlet. Fa, olaj, köralakú, átm.: 157 cm. Ltsz.: 50. 47.; 3.) G. A. Bazzi Sodoma-iskolája: A szentcsalád. Fa, olaj, köralakú, átm.: 67,3 cm. Ltsz.: 50. 78. 93 SzN 1896. nov. 29.; Péter László: Szegedi műgyűjtő Indiában. Délm. 1971. máj. 2. 94 Kisteleki Ede: Enyedi Lukács műkincsei. SzH 1901. márc. 31. 6 Évkönyv 81
