A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Varga József: Adatok a szegedi Fogadalmi templom építéstörténetéhez

A helyi sajtó erőteljes támadására a tanács vezetői nem tudnak kitérni az elől, hogy Foerk módosításait magával a legilletékesebbel, Schulek Frigyessel ellenőriz­tessék. Hogy milyen jó a viszony még ekkor is az építész és a város között, azt Schulek készséges közreműködése jelzi, aki a polgármesterhelyettes azon kérdésére, hogy helyesnek tartja-e Foerk változtatásait nem ad ugyan határozott választ „...mivel ő a szaklapból ismeri a módosított terveket, s minthogy a lehető leglelkiismereteseb­ben akarja azokat elbírálni, szükségesnek tartja, hogy azokat a részletterveket amelyeket Foerk készített el, közelebbről is megtekintse. Ezért határozott ígéretet tett, hogy Foerk Ernőt a jövő hét folyamán felkeresi, vele együtt tüzetesen átvizs­gálja a módosított részletterveket, és ennek eredményéről majd levélben értesít engem, mielőtt az ügy közgyűlés elé kerül. Kijelentette még itt, hogy ha a város bár­mikor fölvilágosítást kíván a Fogadalmi templom terveiről, a legkészségesebben áll rendelkezésünkre. " 4 Schulek ígért levele március elején érkezik meg, s bár egyértelműen igazolja Foerk törekvéseinek jogosságát, nyilván gondolkodóba kellett, hogy ejtse a tanácsot. „Nagyságos Bokor Pál polgármester-helyettes úrnak Szegeden Nagyságos Uram! Becses látogatása után néhány nappal, ígéretem beváltandó meglátogattam Foerk Ernő építész-tanár urat, hogy a fogadalmi templom újabb rajzait megtekintsem. Az ott nyert benyomásaim általában kedvezőek voltak, főleg mert láttam, hogy Foerk úr buzgón foglalkozik a szép feladat változataival. Időközben azonban megjelent az Építő Ipar című hetilap külön lenyomataként egy képes füzet, melyben Foerk úr „saját" terveit oly módon bocsátja a nyilvánosság elé, hogy szembe állítja vele nem az én elfogadott és kiforrott utolsó tervemet, hanem annak krétával rajzolt kezdetleges stádiu­mát mutató első vázlatát. A két terv közötti különbségeknek ily célzatos irányú, sőt megtévesztésre is alkalmas bemu­tatása, személyes üggyé avatja a kérdést és kizár engemet, mint legközelebb érdekelt felet, az el­fogulatlan bíráló tisztéből. Egyébként pedig helyesnak tartanám, ha utódomnak formai nyelvezete kifejtésében szabad kéz engedtetnék. Ezt kívánja nemcsak a mű egyöntetűségének érdeke, hanem a magam érdeke is, aki nem vállalhatok felelősséget az én munkámnak más szellemben való interpmetálásáért. [Kieme­lés tőlem V. J.] Jól eső bizalmát hálásan köszönve, maradok Nagyságod tisztelő híve Budapest, 1914. március hó 2. Schulek Frigyes''' Schulek egyértelműen fogalmaz, amikor Foerk tevékenységét az ő művének más szellemű interpretálásának minősíti, amely főleg azért hat rá kedvezően, mert látja „hogy Foerk úr buzgón foglalkozik a szép feladat változataival." Érthető, hogy ezek után még nehezebb a módosító indítványok keresztülvitele a fogadalmi templom bizottságban és a közgyűlésben. Az építkezés azonban ennek ellenére tovább folyik, mígnem a minden építő­munkát megszüntető rombolás, az első világháború be nem rekeszti. Az építő Ottovai és Vinkler cég vezetői is bevonulnak, s a végelszámolást is csak hazatérésük után 1918. novemberében tudja velük elvégezni a tanács. A továbbépítés gondolata 1921-ben vetődik fel újra, amikor az 1882-es születésű fogadalmi templom bizottság újjáalakul. Bár az inflációs idők nem kedveznek a na­gyobb lélegzetvételű, stabil pénzügyi tervet igénylő beruházásoknak, már ekkor fel­veszik a kapcsolatot Foerkkel, hogy dolgozza ki az építés továbbfolytatásának tervét. 4 Délmagyarország 1914. II. 15. 2 A Móra F. Múzeum Évk. I. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom