A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 2. (Szeged, 1974)
Ifj. Kürti Béla: Újabb adatok a Dél-Alföld kora-bronzkorához
A korszak történetét tekintve az első kora-bronzkori népességnek a Kurgánkultúra népét kell tartanunk 151 , időrendben ezt a Makói csoport követte. Kérdéses már a csoport eredete is. Kalicz Nándor szerint 152 ugyanazon összetevőkből jött létre, mint a kultúra másik két csoportja, csak az összetevők aránya más és más. Újabban Gazdapusztai Gyula 153 és Bandi Gábor 154 vetették fel a Folte§tiII. kultúrával való genetikai kapcsolat kérdését. (Számos tipológiai azonosságra jelen dolgozatban is igyekeztünk rámutatni.) A Zóki kultúra csoportjainak egymáshoz való történeti, időrendi viszonya sem elég tisztázott, különbségük sincs határozottan kidolgozva. Ennek egyik fő oka az, hogy magát a Makói csoportot is alig ismerjük — eddigi lelőhelyeit jórészt csak szórvány cserepek jelzik. Rendszeres ásatásokra már csak azért is szükség lenne, mivel már felmerült a csoport leletanyaga belső kronológiai felosztásának szükségessége is. Ennek bizonyítására legyen elég csak két érvet hozni : a csoportba sorolható leletet ismerünk a Harangalakú edények kultúrájának lelőhelyéről 155 ; ugyanakkor végső szakaszában az Óbéba-Pitvaros csoporttal egyidejű (vö. Jánosszállás, Katonapart). A belső időrend felállítását természetesen csak nagymennyiségű leletanyag kvalitatív és kvantitatív elemzésével lehetne elvégezni 156 . Szorosan e csoport történetéhez kapcsolódó kérdés a Nagyrévi kultúra kialakulása. Számos jel mutat arra, hogy a Makói csoport népi alapjából a Harangalakú edények kultúrája hatására alakult ki. Á kérdés az, vajon ez a folyamat csak a Dunakönyök vidékén zajlott le 157 , vagy a Dél-Alföldön is számolnunk kell vele? (Ezzel kapcsolatban utalunk a jelen dolgozatban bemutatott korai leletanyagra.) Lényegében az sem eldöntött kérdés, hogy a Maros vidékén volt-e önálló telepük? Leleteiket — a szórványleleteken kívül — csaknem kizárólag temetőkből — sőt legtöbbször más kultúra temetőjéből ismerjük 158 ! Ezek az esetek a kultúra relatíve hosszú élettartamára utalnak : legkorábbi leletei az átmeneti időszakból jelentkeznek Jánosszálláson, Magyarcsanád-Bökényben stb. ; valamivel későbbi fázist jelentenek az ÓbébaPitvaros csoport temetőiben lelt nagyrévi edények 159 ; s megtaláljuk az Óbéba-Pitvaros csoportból kifejlődött 160 Szőreg-Perjámos kultúra temetőiben is 161 . 151 uő., Über die Entstehung der Frühbronzezeit in der TheissMaros Gegend. Acta Am. et Arch. VIII (Szeged, 1965) 62; Gazdapusztai, Gy., Beiträge zur Frage der Chronologie und Geschichte des Hügelgrabes bei Krstur. Rad Novi Sad 14 (1965) 43—48; Kalicz, N., i. m. 56—61. 152 ua. 105—109. 153 Gazdapusztai, Gy., Chronologische Fragen in der Alfölder Gruppe der Kurgan-Kultur. MFMÉ 1966—67/2. 97. 154 Bandi, G., Die Beziehungen der südungarländischen frühen Bronzezeit zum Gebiet der Unteren Donau. MFMÉ 1966—67/2. 76. 155 Csetneki —Jelenik E., A Csepel-szigeti őskori temetők. Arch. Ért. 13 (1879) 55—56. 156 A belső kronológia elkészítésének szükségességét már számos kutató felvetette, sőt többen kísérletet is tettek kidolgozására. Véleményünk szerint az eddigi k*s leletanyag birtokában az elsősorban stílusjegyekre alapozott kísérletek nem meggyőzőek, vö. pl. Dimitrijevic, S., Vucedolska nalazista na podrucju grada Vinkovaca. Archeoloski Vestnik Ljubljana, Acta Archaeologica VII (1956) 408—421 ; Korosec, P., Die Einteilung der Slawonischen Kultur, ihr Ursprung und relative Chronologie. Rad Novi Sad 1959. 5—20.; Bandi, G., Remarks on the History of Research in the „Vucedol-Problem". Alba Regia VIII—IX (1967) 23—33. 157 Schreiber, R., i. m. 63—70. 158 Bona, I., The Cemeteries... 11—23; uő., Über die Entstehung... 64—65. 159 uő., The Cemeteries...; uő., The Peoples... 160 Giric, M., Mokrin, frühbronzezeitliches Gräberfeld. MFMÉ 1966—67/2. 57—62.; Trogmayer О., i. m. 36. 161 Foltíny L, A szőregi bronzkori temető. Dolg. 1941. 1—67., ill. I—XXIV. t.; Bona, I.: The Cemeteries... 50
