A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 2. (Szeged, 1974)

László Gyula: Terra Avarorum

g) Az egyik kristályosodási pont a 630-as évek történeti eseménye kapcsán alakult ki. Egyrészt a Bajorországba, majd megmaradt töredékeikben Itáliába települt bolgárok hagyatékának kutatásában, másrészt a 630-as Samo-féle szláv-avar államalakulat régészeti kérdéseinek tisztázásában, harmadrészt az ugyanekkor Keleten és Délen bekövetkezett változások nyomonkövetésében, továbbá a longobárd területekről ideköltözöttek emlékanyagának megkeresésében. Különösen érdekesnek ígérkezik a Samo-féle állam régészetének kutatása, hiszen forrásunk expressis verbis megmondja, hogy vezetői szláv anyától, avar apától valók, feltehető tehát, hogy éppen egyenjogúságuk jeleként a szabad avar emberek méltóság-jelvényeit, -öveit viselték! Itt felmerülhetnének a morvaországi és ausztriai griffes-indás leletek, de ezt a gondolatot időrendi okokból el kell vetnünk. Sajnos Samo országának kiterjedése is tisztázásra vár még. h) A leglényegesebb lenne az avar határoknak az Enns-ig való kiterjedése dátumának tisztázása, mert az Enns és a Wiener Wald közötti avar terület 800 után valóban elveszett s így az azelőtti időre biztos időrendi alapot adhatnának az ottani leletek, legalábbis a nyugati avarság körére. Ma, főként Deér József és Andreas Lippert kutatásai nyomán a VIII. század eleje és vége közé tehetjük az itt előkerült ,.griffes-indás" leleteket és szórványaikat még a IX. században is megfigyelhetjük. i) Amennyiben helyes az a tételem, hogy az „inter Sabariam et Carnuntum" a Wiener Wald és Győr-Pannonhalma közére, tehát a Duna-limes védelmére értendő, akkor ez további kiindulópontot ad az időrend tisztázására. Nevezetesen a SabariaPannonhalma és a Carnuntum-Wiener Wald közötti leletek zöme — ellentétben a nyugatibb, koraibb ausztriai leletekkel — 805 után való lenne. Ezzel egyidőben — feltevésem szerint — a Csallóköztől északra megszűnnék az avar-magyar élet, s szlávok telepednének ide, akik Árpád népének honfoglalásáig élnének ezen a területen. Ennek némileg ellentmondana, hogy e területen úgyszólván egyetlen szláv helynév sincsen ! [A Sabaria-kérdésről a III. salzburgi szláv kongresszuson tartottam előadást és dolgozatom is a kongresszus Actáiban lát napvilágot, magyarul pedig a Soproni szemlében jelenik majd meg.] j) A vésett-indás, poncolt hátterű stílusnak keltezői lehetnek a mai morva területen talált nagy díszgombok és a nagyszentmiklósi kincs egyik készlete. Mivel pedig Nagyszentmiklós II. asztali készletének néhány darabja a X—

XI. század fordulójáról való, ez alapul szolgálhatna a IX. század vége—

X. századi avar-magyar leletek időrendjéhez, s ebbe a körbe tartoznék szláv részről a blatniczai lelet is. k) A griffes-indás stílus természetes időrendi határai — szerintem — a 670-es évek utáni bizánci pénzforgalom hiánya és a IX. század legvégén meginduló dirhem és nyugati pénzforgalom. E kétszáz éven belül a fenti történeti-régészeti vizsgálatok adhatnak szilárdabb alapot az időrendnek, de ismét hangsúlyozom: nem „horizontokat", hanem reális történelmi folyamatokat kell megfigyelnünk. Hogy ezeken belül is milyen megfigyelnivalók várhatók, arról számolok be a következő fejezetben. 2. Az időrend finomításának kérdései Azok a kezdeményezések, amelyeket évtizedek óta a temető-térképek elemzésében tettem, ma már átmentek a régészeti köztudatba s egy-egy temető közlésekor már szinte kötelező a temető-térképek megszólaltatása. Én itt most csupán az időrend kérdéseit ragadnám ki az elemző munkából [hadd jegyezzem meg zárójelben, hogy voltaképpen nem a térképet elemezzük, hanem a temetkezés egykori rendjéből kikövetkeztethető akkori életet]. 5 A Móra F. Múzeum Évk. II. 65