A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Csongor Győző: Szegedi munkásmozgalmak a XX. század elején

Harkányi Ede, Pikler Gyula, Jászi Oszkár, Prohászka Ottokár, Marczali Henrik. A baloldali erők itt már a történelmi materializmus s általában a marxizmus fegyvereivel szállnak szembe a jobboldal támadásának. Kár, hogy a vitatkozó baloldal nem tudott egységesen tömörülni, mert nem volt forradalmi, összefogó pártjuk. A pécsi kongresszus vitája még javában tartott, amikor Szegeden olyan nyomokra bukkanunk, hogy a munkások egy kis töredék csoportját már Marx tanításával ismertetik meg, s ezzel kapcsolatban természettudományos, politikai, földrajzi, közjogi stb. ismeretekről hallanak. Ennek előzményéhez tartozik, hogy Szegeden 1905. januárjában Bite Pál szerkesztésében, új tanügyi lap jelenik meg, s ugyancsak az év elejétől kezdődően felújítják a „Munkások vasárnapja" с előadássorozatot.

25 Az előadásokat az I. kerületi polgári- és felsőkereskedelmi iskola emeleti vegytan termében tartották, hogy „hűséges" ipari és kereskedelmi munkásokat képezzenek ki. Főleg olyanok számára indították, akik „értelmes és figyelmes iparosok, gyári és kereskedelmi alkalmazottak és többre becsülik a hasznos és hézagpótló előadásokat, mint csak a szórakozásokat nyújtó és amellett költséges kávéházi, vagy korcsmai mulatozást..." „A magyar ipar pártolásáról", (Szmollény Nándor), „A levegő egészségügyi fontosságáról" (Fehér János), „Szociális viszonyok a görögöknél az ókorban" (Pazar Béla), „A jobbágyság állapota a mohácsi vész előtt" (Borosnyai Károly) címmel hangzanak el előadások. 1906-ban Hollós József és baráti köre hívja életre a Szabad Lyceumot,

26 melynek keretében a Társadalomtudományi Társaság helyi csoportja rendez előadásokat fővárosi előadókkal. Ez inkább már szabadgondolkodó értelmiségiek, művészek s olvasó munkások önkéntes tömörülése. Decemberben Rónai Zoltán tartott előadást a történelmi materializmusról. A tudósítás szerint az előadás felfogásával Eisner Manó jogszigorló nem értett egyet.

27 Ugyanekkor különböző munkás szakegyesületekben (Nyomdászok: Laudon utca, földmunkások: Szegfű utca, famunkások: Dugonics utca) olyan előadások is elhangzanak, amelyeket helyi és budapesti előadók tartottak. Ilyenek: „Szakszervezeti mozgalom és a kollektív szerződés". „Proletárság és a sztrájk" (Bokányi), „Bérmunka és tőke" (Weltner Jakab), „Gazdasági és politikai harc" (Garami Ernő) stb.

28 Mindezek azonban csak szórványosan megrendezett előadások, és nem rendszeres tanfolyamok, mint amilyenekre szükség volna. 1907. júliusában Czibula Antal, a párt vezetőségi tagja, memorandumot nyújtott át a szociáldemokrata párt vezetőségének. Kérte, hogy a vezetőség tekintse feladatának egy munkásotthon létesítését. Javaslatára határozatot hoznak, hogy ez év őszén tudományos előadásokra vonatkozó tervet készítenek, mert tudják, hogy a munkásság osztályharca nagyobb eredményeket csak akkor érhet el, ha a gazdasági szervezkedéssel együtt folyik a munkások tudományos képzése.

29 így született meg az első munkás szabad iskola Szegeden. Azt, hogy hol és mikortól meddig működött, ma már nem állapítható meg. Az iskola tananyagának, tanmenetének teljes szövege viszont megmaradt Czibula Antal hagyatékában.

30 25 Szegedi Napló 1905. jan. 10. sz. — A „Munkások Vasárnapja" с előadássorozat már 1893-ban megindult. Első előadója közt sokat szerepelt Vánky József szegedi főreáltanodai tanár. 26 Hollós József i. m. 60. o. 27 Szeged és Vidéke 1906. dec. 28. sz. 6. o. 28 Szeged és Vidéke uo. 29 Határozat eredeti szövege a Móra F. Múzeumban. 30 Eredeti szöveg uo. 208