A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)

Csongor Győző: Móra Ferenc és a természettudomány

sítani. Lyka Károly, a „Művészet" szerkesztője egy ízben Wolfner asztalán találta Móra kéziratát s nagy élvezettel lapozgatott benne. „Megkértem foglalná röviden össze (írja Wolfner Mórának írt levelében)" hogy gondolná ő egy ilyen könyvnek a megírását és próbaképpen írjon is mindjárt néhány oldalt. Elküldtem önnek ezt a Lyka által írt néhány oldal kéziratot is az általa készített illusztrációkkal együtt annál is inkább, miután azokra Wagner is reflektált.. ." Hogy a Lyka-féle illusztrációkat felhasználták-e a könyvben, nem tudjuk, csak mint a tény derül ki jelzett levélből. Móra beleegyezett, hogy Wagnert fölkérjék a társszerzőségre.

10 Levelét, melyet Wagnerhez intézett, nem ismerjük, csupán az aradi tanár válaszát: Arad. Alsómarospart 6. sz. 1908. okt. 21. Igen tisztelt Szaktárs Uram! Szíves levelét örömmel olvastam. Bemutatkoznia azonban nem kellett volna, mert élénken emlékszem én is önre; még tanuló korából is, mert már akkor is egy fejjel nagyobb volt mint a többi. Lányom ismeri önt kedves Kollega Ür jól, mert évekig járt neki „Az én újságom". Pénteken, vagy szombaton tudok csak érdemleges választ írni szíves soraira, mert akkorra dőlhet el az ügy anyagi része. Kár, hogy annyira siettetik. Hiszen a nyomda gyorsabban végezhet, mint az író. Fölületes munkát nem szabad végeznünk! Ha elvállalhatom a munkát, akkor megcsinálom az egész mű vázát, beosztását, és kijelölöm még a részleteket is, melyeket az egyes leczkék megfogalmazásánál szem előtt kell tartania. A tantervhez természetesen alkalmazkodunk, de csak annyira, amennyire igazán kell. Szívből köszönti igaz tisztelője Wagner A társszerzők levelezéséből csak Wagner válaszai ismeretesek. Ezekből kiderül,, hogy a tankönyvírásból Móráé az oroszlánrész, Wagner csak beosztási tervezetet adott, szakmailag ellenőrizte, helyesbítette, mint a gyakorlati pedagógia s a botanika, általában a könyvszerkesztés terén jártasabb. Értékes segítséget nyújtott a tankönyv gazgasági vonatkozásaiban. „. . . Kora reggeltől késő estig böngésztem [a kéziratot] mert ma [szombaton] szabad napom van s azt hiszem nem maradt benne makulányi kifogásolni való. Nagyon kemény munkám volt. Szinte beleszédültem... Revisiómba azt hiszem belenyugszik!? Egy egy szót sem tűrtem meg, ha nem felelt meg mindenképpen. A legnemesebb italért" bizony még ki is kapnánk az újabbkeletű ministeri rendelet értelmében ... A kéziratot... azért küldtem önnek vissza, méltóztassék a beleszúrt részlet nyelvezetét megvizsgálni. Az ön nyelvérzéke okvetlen jobb, az én írásaimon bizony kiérzik a német származás és legyen az teljesen egységes .. . Remélem dicsőséget aratunk a munkával!... A Szterényi-féle könyv a készülő könyvünkhöz képest „Schmarrn". (Arad, 1908. november 21.). 9 1908. október 2-i keltezéssel. 10 Wagner János 1870. ápr. 20-án született a Temes megyei Keresztesen. 1893-ban Csáktornyán polgári iskolai tanári képesítést nyert. Kiskunfélegyházán, később Aradon működött, mint tanítóképzőintézeti tanár. 1911-ben Bpesten igazgató, 1914-től kezdve természetrajzi szakfelügyelő, majd főigazgató. Pedagógiai, botanikai közleményei jelentek meg, írt iskolai tankönyveket, ifjúsági műveket. 1892—93-ban Degen Árpáddal nagyobb tanulmányutat tett a Balkán hegységben. Főbb művei: Magyarország virágos növényei, 1903, Magyarország gyomnövényei, 1908, A Magyarországi Centaureák ismertetése, 1910. Meghalt 1955. máj. 23-án. 11 Móra valószínűleg a bort illette ezzel a kifejezéssel. 232