Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Horváth Ciprián - Merva Szabina - Tomka Péter: Oroszvár (Rusovce, Sl.) 10-11. századi temetője

OROSZVÁR (RUSOVCE, SL.) 10-11. SZÁZADI TEMETŐJE

Csekejen öt sír földjében találtak cseréptöredéket,45 46 a legutóbbi gyűjtés alapján pedig összesen 24 esetről van adatunk, ahol a sír betöltésében leltek kerámiatöredéket. A rítusbeli különbség illetve az oroszvári temetőben vélhető hiány azonban betudható a kor ásatási és dokumentálási technikájának is.

Természetesen ingoványos talajon járunk, ha csupán az említett 29, biztosan dokumentált sír alapján vonunk le messzemenő következtetéseket, mégis úgy véljük, hiba lenne a meglévő adatokat elhallgatni. Az adatok töredékes voltának ellenére az edényes sírok magas száma annak tükrében, hogy a régió edényes sírjainak majdnem teljes hiánya tapasztalható, illetve ösz- szehasonlítva ezt a rítust, illetve az edényes sírok temetkezési szokásait más temetők edényes sírjainak rítusaival, egyértelműen kimutatható, hogy a temetőben nyugvó népesség halotti rítusai tekintetében eltér más 10-11. századi, Kárpát-medencei temetőben megfigyelhető rítusoktól.

AZ ELŐKERÜLT KERÁMIAEDÉNYEK ISMERTETÉSE

A temető régészeti kutatásából előkerült kerámialeletekből jelenleg 45 edény áll rendelkezésre. Technológiájukat tekintve a korszakra jellemző arányban lelhetőek fel, 43 ké- zikorongolt41’ és 2 korongolatlan edény47 48 került elő. A kézikorongolt edényeken 8 esetben fordul elő fenékbélyeg: 6 esetben kereszt, 1 esetben duplavonalas kereszt, 1 esetben kör, benne vonallal. Bár a korszakban, ha csak szórványosan is, de jelen van a gyorskorongolt kerámia45 ebben a temetőben nem találunk rá példát. Tekintettel arra, hogy egytálétel göngyölegéről van szó, az edények általában kisméretűek: a legtöbb esetben 10-15 cm magasak (a részletes adatokat lásd az 1. ábrán), űrtartalmukat tekintve megtalálható az 1 dl-es kis edény éppúgy, mint a több mint egy literes fazék, a leggyakrabban azonban 3-7 dl-es fazekakról van szó. (2. ábra).

45 REJHOLCOVÁ 1995. 22.

46 Általános a kézi korong használata a korai Árpád-kortól. HOLL 1956. 177; PARÁDI 1959. 22; KVASSAY 1982. 18, 44; TAKÁCS 1997. 208; WOLF 2003. 90., 95; WOLF 2006. 48; HEROLD 2006. 70-73; S1MONYI 2005. 46.

47 Kis százalékban, de jelen van az ún. utánkorongolt technológia is: KVASSAY 1982. 18; TAKÁCS 1996. 170; LÁZÁR 1998. 15, 30., 32., 37., 4L, 67., 74.

48 Egy Árpád-kori keszthely-fenékpusztai teleprészletről került elő egy gyorskorongolt, bordásnyakú peremtöredék (JAN- KOVICH 1991. 186., 192., 205. 9. kép 11), illetve Gyulafehérvár-Mentőállomás, 2. fázis, 1/VIII. sír korsóját is felhúzták (CIUGUDEAN 2007. 248., 251., V. tábla 2.). Emellett ez a technológia tapasztalható több, sírba tett edény esetében: Sóshartyán-Murahegy, 3. sír (amfora), Karos-Epeijesszög, 11/66. sír (füles korsó) és Miskolc-Repülőtér, 12. sír (bordásnyakú, fuletlen edény). MERVA 2008. 28.

393