Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Horváth Ciprián - Merva Szabina - Tomka Péter: Oroszvár (Rusovce, Sl.) 10-11. századi temetője
OROSZVÁR (RUSOVCE, SL.) 10-11. SZAZAD! TEMETŐJE Itt kell megemlíteni a ruha zárását szolgáló fémből készült füles gombokat is, melyek szintén a ruházat részét alkották. A minden esetben női sírokból előkerült gomboknak kétféle típusa választható el: a tömör, fején kereszt alakú rovátkolt díszítéssel (68. sír) ellátott, és a két üreges félből álló (105., 121., 200. sír). Sajnos sírbéli helyzete csupán a 200. sírban lévő példányoknak ismert, melyek a csigolyák két oldalán, a kulcscsontok mellett feküdtek. A gombok másik csoportjába a nagyobb méretű, ún. morva díszgombok (5. kép) sorolhatók (68. sír). Ezek ugyan nem a ruházat gombolására szolgáltak, sokkal inkább díszítő szerepük lehetett. A honfoglalás kori sírokból csupán kisebb számban ismert tárgytípus keltezését tekintve, azok készítési idejének felső határát illetően a 9-10. század fordulójától a 10. század első harmadának végéig terjedő időszak szerepel az egyes tanulmányokban.20 Két sírból került elő közvetlenül az öv meglétét igazoló tárgy. A 225. sírban, a mat-sen. korú férfi medencéjénél feküdt egy ovális bronz csatkarika, mely bizonyára az övzáró eleme lehetett. A 189. sírban nyugvó inf. II. korú fiú medencéjénél feltárt vaskarika szintén az övhöz tartozhatott. Az öv és az azon lévő tarsoly vagy kisebb zacskó meglétére utal az ugyancsak a váz medencéje környékén előkerült, tűzgyújtásra használt csiholó és kova is, hiszen öv megléte feltételezhető azokban az esetekben is, ahol csupán az ahhoz kapcsolt kisebb zacskó tartalma kerül elő.21 A karperecek között bronzból készült huzal- és sodrott karperecek találhatók, míg a karpe- recek másik jellemző típusából, a pántkarperecekből egyetlen darab sem került elő, s szintén hiányoznak az állatfejes karperecek is. A temetőben 13 sírban összesen 15 db karperec volt (38., 60., 86., 96., 129., 142., 150., 199., 200., 206., 207., 210., 215. sír). A megfigyelt sírbéli helyzet szerint öt sírban a jobb, míg két esetben a bal alkarcsontokon feküdtek a karperecek. Helyzetüket tekintve öt esetben az alkar alsó végén, kétszer azok középrészén voltak, egyetlen sírban pedig a felkarcsont alsó részénél találták meg. Három esetben kerültek elő párosával, mindig azonos típusok, fiatal vagy felnőtt nők sírjaiból. A karperecek viselése főként a nőkre és a gyermekekre volt jellemző, utóbbiak nagy része talán kisleány volt. A legnagyobb számban kerek vagy kissé ovális átmetszetü, hegyesedő végű bronz huzal- karperecek ismertek a temetőből. Ezek használata már a 10. század elejétől valószínűsíthető, s azok még all. század második felében is megtalálhatók voltak.22 A másik bronz huzalkarperec típus, mely három női sírból került elő, a négyzetes átmetszetü változat, ennek megjelenése a 10. század középső harmadánál korábbra nem helyezhető, használatuk felső időhatárának 20 PAVLOVICOVÁ 1996. 142-143; BRATHER 2001. 216; MESTERHÁZY 2000. 216. 21 ISTVÁNOVITS 2003. 326. 22 LANGÓ 2000. 38-41. 387
