Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Horváth Ciprián - Merva Szabina - Tomka Péter: Oroszvár (Rusovce, Sl.) 10-11. századi temetője

OROSZVÁR (RUSOVCE, SL.) 10-11. SZAZAD! TEMETŐJE

előkerült gyöngysor, melybe szemes, kalcedon, és aranyszínű bevonattal ellátott üveggyöngyök mellett 4 db vöröses-narancssárgás színű, négyélű hasáb alakú, levágott sarkú karneol- gyöngy is fűzve volt (3. kép).

A gyöngyök sorozatát többször tarkították kauri csigák beiktatásával, de önmagukban is viselhették ezeket (44., 52., 57., 71., 182., 96., 100., 156., 159., 182. sír). A gyöngyökkel ellentétben a kaurik kizárólag női vagy gyermeksírokból ismertek. A Kárpát-medencében a megelőző történeti korok után a honfoglaló magyarokkal jelenik meg újra e csigák viselete.16 Több, valószínűsíthetően amulettként viselt átfúrt állatfog is előkerült a temetőből. Ezek között ragadozó állatok tépőfoga (90., 215. sír), megmunkált vadkanagyar (227. sír) és szarvas szemfoga (182. sír) is van. Ez utóbbi gyöngyök közé fűzve került elő.

Ugyancsak a gyöngyök között kell megemlíteni azokat az aprócska, spirálisan feltekert bronzgyűrűket, melyek szintén a nyak díszei lehettek, gyöngysorba iktatva, vagy akár önmagukban is.

A temetőből 6 db nyakperec került elő, melyekből három felnőtt nő (86., 96., 171. sír), egy pedig egy kisleány (145. sír) sírjából származik, további kettő pedig szórvány. Ez utóbbiak közül az egyik egy vékonyabb bronzhuzalból készült, két kampós végben záródó nyakperec. Ez a változat valószínűleg már a 10. század második harmadában megjelenhetett.17 A másik pedig 1 db négyrét hajlított bronzhuzalból sodrott, hurkos-kampós végű nyakperec (4. kép), amely 0,66 cm-es vastagsága alapján a nyakperecek vastagabb változatai közé tartozik, melyek használatával a 10. század utolsó harmadától, végétől számolhatunk.18 A temetőből előkerült többi sodrott nyakperec vastagsága nem éri el a 0,45 cm-t, így minden darab azok vékonyabb típusába sorolható. Ezek használata már a 10. század középső harmadától feltételezhető.19

A temetőben nyugvó személyek sírjaiból rendkívül kis számban került csak elő fémből készült ruhadísz, minden esetben női sírokból. A 160. sírban a nyakcsigolyákon feküdt 1 db aranyozott bronzból készült, egytagú kerek veret. Az 57. sírban 1 db kéttagú csüngős veret felső, kerek tagja volt. Elelyzete sajnos bizonytalan, a tárgy pedig azóta elveszett. Valószínűleg ugyancsak a ruhadíszek közé sorolható a 60. sírból származó levél alakú dísz. Különleges leletnek számít egy cizellált díszítésű, bronz kapszuladísz.

16 KOVÁCS 1999.

17 SZABÓ 1980. 52-52; ISTVÁNOVITS 2003. 291.

18 ISTVÁNOVITS 2003. 291.

19 ISTVÁNOVITS 2003. 291.

385