Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Horváth Ciprián - Merva Szabina - Tomka Péter: Oroszvár (Rusovce, Sl.) 10-11. századi temetője
OROSZVÁR (RUSOVCE, SL.) 10-11. SZÁZADI TEMETŐJE Koporsóra utaló nyom az 1890-es feltárás során Sőtér beszámolója szerint nem volt megfigyelhető. Bizonytalan az is, hogy az 1903-as ásatáson megfigyeltek-e ilyeneket. Famaradványok és a faszerkezet okozta elszíneződések az 1942^13-ban feltárt 148., 149., 159., 160., 183., 187. számú sírokból ismertek, melyekben a váz két oldalán és alatta, vagy a koponya környékén, illetve a váz felett figyeltek meg famaradványokat vagy szerves anyag okozta elszíneződéseket. Ugyancsak koporsóra utalhatnak azok az esetek, mikor a sírból a váznál magasabb helyről, egy-egy feltételezhetően koporsószegként használt, lapos fejű vasszeg is előkerült, noha ezekben az esetekben szerves anyag okozta elszíneződéseket nem lehetett megfigyelni. Koporsóra, vagy a sír részleges behantolására7 utal a 164. sír, ahol az egyik edény a koponya felett, magasabban helyezkedett el. Szuperpozíció főként a római kori objektumok és a 10-11. századi sírok esetében volt megfigyelhető, egyetlen biztos eset utal csak az egy korszakba tartozó síroknál ilyenre: a 171. számú női sír Ny-i része felett helyezkedett el a 172. számú csecsemő sír, tájolásában igazodva ahhoz, utóbbi sírgödrének széle azonban kissé délebbre húzódott. A felső sír magasabban feküdt, így az nem bolygatta meg az alatta lévőt. Ebben az esetben véleményünk szerint nem lehet kizárni azt sem, hogy az adultus korú nő csecsemő gyermekét temették el nem sokkal az anya halála után, annak közelébe. Megfelelő vizsgálat hiányában természetesen mindez csak feltételezés lehet. A temető sírjai többször is szenvedtek újkori bolygatást, korabeli rablásra utaló biztos nyom azonban nem ismert. A temetőből nem ismert egyetlen lovas temetkezés sem. Noha az 1942. évi 173. sír esetében felvetődött, hogy itt egy lovával eltemetett személy sírja került elő, a ló azonban egy római kori objektumban feküdt, melybe a 10-11. századi sírt beleásták.8 9 A TEMETŐ LELETANYAGÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÉS KRONOLÓGIÁJA A temető 203 sírjából 110 tartalmazott valamilyen maradandó anyagú leletet, ami a sírok 54%-a. Ez az arány azonban valószínűleg nem tükrözi pontosan a valós értékeket, de talán annak közelében helyezkedik el.4 Az 1942-43-ban folytatott feltárás során a sírok 59%-a tartalmazott valamilyen maradandó anyagból készült leletet. Ezt az arányt azonban nem lehet a temető egészére érvényesnek tekinteni, az viszont mégis feltűnő, hogy az 1890-ben feltárt 27 sírból csupán 3 sírból került elő egy-egy - nagyobb kiterjedésű, s így könnyebben észreve7 KÜRTI 2001. 11. 8 FODOR 1997.47. 9 Acsádi György a mellékletes sírok arányát 50%-ra tette (ACSÁDI 1965. 12.). 381