Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Horváth Ciprián - Merva Szabina - Tomka Péter: Oroszvár (Rusovce, Sl.) 10-11. századi temetője

HORVATH CIPRIAN - MERVA SZABINA - TOMKA PETER

1942^43-as feltárás során, a mai Kovácová utcától a vasút irányába mintegy 60 m hosszúságban történt kutatás, mely egy - az utca vonalával párhuzamosan futó kb. 11 m széles feltáratlanul maradt, illetve a csendőrségi épület miatt nem feltárható - rész kivételével mindenütt eredményezett sírokat. A Kovácová és a Kórejská utca sarkán feltárt koraközépkori temetkezések2 alapján a mai Kovácová utca túlsó, az antik Gerulata erődje felé eső részén is feltételezhető a temető folytatása, kérdéses azonban itt is, hogy pontosan meddig. A sírmező DK-i irányban, a település mai temetője és az attól távolabb fekvő víztorony, illetve a homokbánya területén szintén megtalálható volt. A hidroglobustól mintegy 40 m-re DK-re húzódott egykor egy dülőút, melynek túlsó, DK-i oldalán Sőtér 1903-ban eredményesen kutatott. Noha ez csupán korlátozott sikert hozott, arról mégis árulkodik, hogy a temető idáig is legalább kiterjedt. Összességében így elmondható, hogy az oroszvári temető egy megközelítőleg legalább egy 160x80 m-es területet ölelt fel, ennél pontosabban azonban a terület beépítettsége miatt nem határolható körül. A sírkert egy része, egy 1943-ban készült térkép tanúsága szerint - melyen az Árpád-kori sírok mellett látható egy 3 helyiségből álló római kori épületrészlet is, mely valószínűleg az auxiliatábor előterepén, a porta decumana előtt lehetett3 - egészen az egykori római tábor előteréig nyúlt.

Az egyik első és legfontosabb szempont, hogy tulajdonképpen hány honfoglalás- és kora Árpád-kori sír került feltárásra a temetőben? A sírszámok tekintetében pontosabb adat csupán ritkán szerepel az egyes tanulmányokban. Bottyán Árpád és Nemeskéri János az 1942-43-as feltárást követően 218 sírról számol be, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy ez a szám azonban nem fedi az egykori temető teljes sírszámát, hiszen a beépített területeken fekhettek még feltáratlan sírok, illetve ilyenek az építkezések vagy egyéb földmunkával járó tevékenységek során meg is semmisülhettek. Már az 1940-es években is, azt követően pedig fokozottabban megváltozott a korábbi kültelkek helyzete, azok egyre inkább beépítetté vagy fákkal beültetetté váltak, ami jelentős számú sír bolygatását vagy teljes megsemmisülését okozta. Továbbá a feltárások a korabeli ásatási gyakorlatnak megfelelően kutatóárkos módszerrel folytak, melynek célja az ásató megfogalmazása szerint a következő volt: „így a sírok közötti terület felásásának felesleges munkája elesik”.4 Ez a módszer azonban felveti a lehetőségét, hogy nem minden sír kerülhetett felszínre. Mindezt alátámaszthatja egy, a Sőtér által vezetett feltárás kutatóárkainak elhelyezkedését szemléltető - sajnos méretarány nélküli - vázlatrajz, melyen azonban ennek ellenére látható, hogy viszonylag nagyobb területek maradtak vizsgálat

2 PICHLEROVÁ 1983. 210.

3 RADNÓTI-GABLER 1982. 50; 9. kép

4 SŐTÉR 1894. 291.

376