Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Okmánytár

Isten, hogy azalatt, míg ők odalesznek, valami baleset történjék falvaikban, ez mindenesetre az igaz ügy népszerűségének rovására menne.

írtam egy proclamatiót a már táborba szállt felkelő néphez, az iránt szólva hozzá, hogy ott a táborban körülbelöl mihez alkalmazza magát, hogy becsületet valljon. Mire találkozandunk, készen fogom magammal vinni, ha ugyan magamat is el nem visz valami, addig is maradok

alázatos szolgája: Jókai Mór.

[Külső címzés:] Jókai Mórtól.

Kossuth Lajos teljes hatalmú országos biztos úrnak s a képviselőház honvédelmi

bizottmányi tagjának

H/tw&dbul.562

Szegeden.

(Ha onnan elment, vissza Pestre.)

11.

Olvasói levél Rózsa Sándor amnesztiájának szegedi kihirdetéséről Szeged, 1848. október 19.

(Kossuth Hírlapja, 1. [1848. október 27.] 102. sz. 455.

[„Fővárosi újdonságok”])

Szeged, oct. 19. - Rúzsa Sándor, vidékünkbeli híres rablófőnök - kinek táborba menését Gombási úr régebben e lapok egyik számában a szegediek becsülete megsértésének vette - a kegyelmet, mint mi vártuk és kívántuk, csakugyan megnyerte, s ez a nép előtt tegnap tétetek közzé, melly időben Rózsa Sándor már már (!) maga is városunkban mulatott. Minden lépten tenger nép követé, ki-ki óhajtá látni a vidék egykori rettegtetőjét. Kik látták, azt mondják, hogy külseje korántsem valami csodaszerű, de hiszen őt eddig sem külseje, hanem bámulatos ügyessége s fortélyos esze menté meg olly sokszor a biztosok markától. Adja Isten, hogy magyar Abdel-Kader lehessen, mert ő valósággal a sivatag fia. - Táborba 150-ed magával szálland.