Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Világos után - Rajtaütés a Tary tanyánál
Rajtaütés a Tary tanyánál Az biztos, hogy Rózsa Sándor nevét ebben az időben egyetlen általunk ismert bűntettel sem hozták összefüggésbe. Később ugyan tanúk állították, hogy több nagy rablásnál is ráismertek mint vezérre - anélkül azonban, hogy erre mindannyian megesküdtek volna. így inkább a teljes hasonlatosságot állíthatták határozottan, mivel a támadókon minden alkalommal álruha volt. Az utolsó tárgyalásán három, 1849 nyarán és őszén végrehajtott lopásban vagy inkább rablásban való részvétellel gyanúsították meg. A nyárutón Veszelka Imre, Tóth József és Füsti Molnár Pál társaságában 11, összesen 1200 forint értékű marhát lopott el a Tisza túloldaláról, Kriván Antal őrizetéből, amit Félegyházán adtak tovább egy Csernák András nevű kupecnek.547 Kora ősszel Hódi Pál hódmezővásárhelyi gazda 16 ökrét hajtotta el Veszelka, Tóth és Füsti Molnár társaságában. A béreseket a fegyveres betyárok elkergették, az 1680 forint értékű jószágot pedig a Tiszán átúsztatva helyezték biztonságba.548 Végül - ugyancsak az ősz folyamán - az egyik főúton pénzt, két ökröt és egy tehenet loptak el egy utastól. Társa ebben az akcióban Veszelka mellett Sánta János és Bálint János volt.549 Az 1859. évi tárgyalásán maga Rózsa mondta el, hogy ő tizenhárom ökréért a félegyházi Rádi550 Jánostól kapott pénzből Vékes Imre pusztázó kapitánynak 300 forintot, Borbás pusztázó hadnagy tanyáján Mihályit Ferenc hadnagynak ugyancsak 300 forintot, Borbásnak pedig 200 forintot adott. Ezenkívül Bodó Kata még egy kettős és két egyes aranyat is vitt Mihályit Kálvária utcai lakására azzal a feltételVilágos után
