Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955 alkotói pályájának főbb állomásai (Békéscsaba, 2005)

Perlrott a berlini tartózkodás időszaka alatt fejlesztette ki teljességében a biblikus témák megörökítéséhez önmaga számára leginkább megfelelő stílust. Rajzolási technikájához tartozott, hogy a kréta élét használta, táncoltatta. Finom ízléssel talált rá arra a stílusrokonságra, amely a német gótika és a saját formabontó ösztöne között húzódott. /32/ Jó érzékkel döntött a grafikai műfaj, közelebbről a krétarajz és a litográfia mellett. A Krisztus szenvedéstörténetét megörökítő sorozata, az aszkétikus szent fejek, figurák a német kismesterek és Grünewald megrendítő világát idézik elénk.

/I I., 12., 13., 14., és 15. kép/ Ezekből a művekből később, 1923ban, amikor Perlrott Csaba Vilmos és Gráber Margit hazatért, kiállítás nyílt. A Belvedere-ben bemutatott munkákat a kritika elragadtatott hangon üdvözölte: „Grafikája sok lapon úgy hat, mint a középkori kódexek iniciáléi. Ezek a lapok kőtömböket és lelkiséget, anyagot és szellemet tudnak egymásra halmozni." /33/ A német expresszionizmus vallási szimbolikájához a francia orfikus kubizmus is szorosan kötődött - mint azt a legutóbbi idők publikációi bizonyítják. Perlrott és néhány kortársa valóban érzékenyen reagált erre a példára. /34/ A 20. században az expresszionisztikus közlés többféle változata ala0. kép Városkép, 192 29