Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 5. (Békéscsaba, 2003)

Baranyai Lívia: A Battonyai Parázs-tanya régészeti lelőhely feltárása során előkerült ásvány- és közetlelettárgyak vizsgálata

Tűzkő (42 - 17,6): Egyetlen tűzkő eszköz sem látszik nyugat-európai eredetűnek, megítélésünk szerint anyaguk közép-európai gyűjtésű. Riolittufa (1 -0,3): Az ignimbrites (forró felhőből kirakodó tufakőzet) kifej lődésű vöröses színű riolittufa a Tokaj hegységben gyakori, de előfordul az Erdélyi Érchegységben is. Hazánkban e típusnak más lelőhelye nem ismeretes, a Kárpátokon belüli gyűjtése bizonyos. Andezit (3 -1,0): A Kárpátok vulkáni koszorújának jellemző kőzettípusa: Börzsöny, Cserhát, Mátra, Tokaj hegység (ennek Szlovákiába eső része is), Selmec-Körmöcbánya vidéke, Hargita, Erdélyi-érchegység. Diabáz (11 - 3,9): Hazánkban a Bükk hegység D-i részén, Szarvaskő környékén ismert. A Kárpát-medencén belül a D-i Kárpátokban gyakori, gneisszel és csillámpalával együtt. Zöldpala-amfibolitpala (18 - 6,4): E kőzettípusok bázisos magmás kőzetek (diabáz-bazalt) hőmérséklet-nyomásra átalakult származékai, így előfordulásuk más kristályos palák területéhez kötött, gyakran fordul elő csillámpalák közé települve. A vizsgált típusok a hazai előfordulásokra nem jellemzőek, legvalószínűbb a D-Kárpátokból való származásuk. Csillámpala (15 - 5,3): Valamennyi vizsgált lelettárgy azonos típusú, gyűjtése közel, kis területen belül történhetett. Hazánkban e típus nem ismert, lelőhelye legvalószínűbben a Déli-Kárpátok kristályos pala vonulata: Szebeni-Fogarasi havasok. Homokkő (4 -1,4): a) Palás homokkő/ félpala/ (4 -1,4): Kisebb fokú metamorf hatást tükröző, azonos lelőhelyről származó lelettárgyak. E típus hazánkban felszínen nem ismert, egyik lehetséges lelőhelye az Erdélyi-érchegység területe. b) Kovás kötésű homokkövek (17 - 6,1): Szintén azonos képződményekből, közel azonos gyűjtési területről. Lehetséges lelőhelyük határainkon kívül, az Erdélyi-érchegységben, illetve a Déli-Kárpátokban jelölhető ki. Kvarc (4 - 1,4): A kvarc kavicsok egyik része folyóvízi eredetű, két lelettárgy alakja után ítélve a csillámpalák területéről származik: e képződményekben ugyanis gyakran fordulnak elő nagyobb kvarccsomók. A lelettárgyak egyike sem volt olyan lokálisan jellegzetes típus, hogy kisebb területre leszűkített, pontos lelőhelyét adhassuk meg. A kőeszközök nagyobbik részének az Erdélyi-érchegység és a Déli-Kárpátok területéről való származtatása azonban valószínű, mivel a vizsgált típusok minde23