Erdei Aranka: Adatok Körösnagyharsány parasztságának történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 23. Gyula, 1961)

belső fejlődés és megerősödés biztos alapjául szolgált, és oka lett az erdélyi államrendszer végleges kiépülésének".

4 A hatalmi érdekeken túl kívánatossá tették Erdély számára a Részek birtoklását a gazdasági érdekek is. A kutatás már tisztázta, mily gazdasági erőforrást jelentett a Partium Erdélynek. A partiumi megyék között pedig Bihar megye az első helyen állt.

5 Erdély államférfiai felismerik, hogy a Részek birtoklása Várad bírásától függ. Fontosságát mutatja, hogy az erdélyi országgyűléseken külön törvényekkel gondoskodnak megerősítéséről.

6 Azonban biztosítani kellett a Várad felé vezető utak védelmét is. Elsősorban a kisebb erősségek és palánkok szolgálták ezt. A Bihar megyei végvárak abba a láncolatba tartoztak bele, amely Karánsebestől Szatmárig húzódva Erdély védelmi hálózatát képezte. A végvári övezet mellett a hajdúvárosok feladata volt, hogy a német vagy török betörésnek útját állják. A Várad tövében fekvő hajdani kicsiny jobbágyközségnek — Harsánynak — hajdúkiváltsággal való megadományozása is ezt szolgálta. A végvárakkal biztosított terület bővülésével lett Erdély politikai tényezőjévé. A Részek birtoklásának fontossága a XVII. század közepén vált nyilvánvalóvá, II. Rákóczi György szerencsétlen kimenetelű lengyelországi hadjárata után. Ekkor foglalta el a török Váradot és ezzel Bihar megye legnagyobb része hódoltság lett. Bár Várad feladási pontjai kikötötték, hogy Váradon és a hozzátartozó jószágokon kívül a török nem fog terjeszkedni, e békepontokat nem tartották be. A következő években már Kraszna és Kolozs megyei hódoltatásokról hallunk.

8 Megmutatkozott tehát Várad elvesztésének szomorú következménye. A gazdasági erőforrásaitól megfosztott Erdély jobbára ősi határai közé szorult vissza. Tartományszerű jelleget öltött, mely politikai súlyát is elvesztette.

9 A birtokviszonyok alakulása A XVI. században nagy változások történtek a birtokviszonyok területén, ezek elindítói a kettős királyválasztással járó pártharcok, majd a török hódítás elleni védekezés voltak. Ismeretes, hogy a kö4. Lukanich Imre: Erdély területi változásai a török hódítás korában. Bp. 1918. 132. 5. U. o. 160. és Benda Kálmán: Bocskai István. Bp. é. n. 38. 6. Szilágyi Sándor: Erdélyi országgyűlési emlékek. 1540—1699. Bp. 1875—1898. II. 367, 554, III. 107. ,.Bihar, Kraszna, Szolnok vármegyebeli uraim ravás szerint igirnek tíz-tíz kapuról egy-egy embert az váradi földbástyáknak környülvaló fája felállítására." (1576) III. 114, VIII. 235, XII. 304. Várad kapitánya rangban a fejedelem után következik. Bocskai István váradi kapitánynak szóló uasításában, feladatát így fogalmazták meg, mivel: ,,az hely mind az török birodalommal, s mind az német párttal határos, mind az két felé való vigyázás szüntelen legyen, mindent értsen és halljon . . . Azon légyen minden úton, hogy az rablástól, hódoltatástól oltalmazza, az török szomszédságát beljebb az ő határoknál ne bocsássa..." 7. E. O. E. XII. 464. 8. A váradi pasák erőszakos hódoltatására sok adat van Szilágyi A.—Szilágyi S.: Török—magyarkori Allamokmánytár. Pest. 1868—1869. I—IV. 9. Lukinich i. m. 132. L. ú