Banner János: Márki Sándor emlékezete (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 21. Gyula, 1961)

képes! Kérni fogom tehát Magyarország középkorából értve ez alatt a hét első századot, s jelentkezem egyúttal Dósával és Máriával az Akadémia Marcibányi mellékjutalomra. Majd lesz méltatlankodás."

Vl A habilitációs eljárás január 8-án új címen indult meg és március 18-án meg is született. „Magyarország 1526-ig terjedő középkori története" címen. Dósa György tehát ebben az álruhában vonult be az egyetem bölcsészeti karára és Márki tovább gyűjtötte a kiegészítő forrásanyagot, amely egyre szaporodott és egész életén át — ha mással foglalkozó munkái száma is jelentős — megmaradt a magyarországi szabadságmozgalmak s ezzel jó részében a köznép történetírójának. Az egyre gyűlő anyag új kiadás gondotatát vetette fel. Ez azonban nehézségekkel járt. A kiadó (Ráth Mór), aki a könyvet Fraknói Vilmos ajánlatára adta ki, már a kiadáskor is félt, hogy ez szocialista munka, tehát az immár harmadik kiadásra nem vállalkozott. Szerinte csak a szocialisták vették buzgóbban. Vonakodásáért Tagányi

45 korholja is a kiadó gondolkodását. Wodianer is megtalálja a kibúvót: nyomdája nagyon el van foglalva/'

0 Az Atheneum egyik igazgatója (Ranschburg) azzal hárítja el a kiadást, hogy a tudományos könyveknek nincs piacuk/'

7 Thalóczy azonban az alföldi agrármozgalmak fejének, Dósának újabb történetét sürgeti/'

8 A könyv esküitszéki tárgyaláson is szerepet játszik. Mezőfi Vilmos

49 védőbeszédében hivatkozik rá: Márki munkája Dósa Györgyöt Kossuth Lajossal egy sorba helyezi. Ezt a könyvet pedig olvassák a munkások, de nem izgulnak rajta, mert meg tudják különböztetni az izgatást az eszmekör ismertetésétől. Acsády biztatja új kiadásra és arra, hogy a müncheni levéltárban erre vonatkozó gazdag történeti iratokat a Gazdaságtörténeti Szemlében közölje.

50 És a munka — mint az elmondottakból is látszik — felkelti a munkások érdeklődését. A Népszava Naptára

51 ennek nyomán ír és egy nagyobb munkát is kilátásba helyez az 1514. évi parasztforradalomról. Várady A. „Munka" címmel megindítandó lapjának első számában, amely Dózsa György emlékfüzet lesz, cikket kér Márkitól Dózsáról.

52 „írok, miért ne írnék— válaszolta. Mikor könyvemet Dósáról 25 évvel ezelőtt kiadtam, gondolhattam-e, hogy egész komolyan megkezdik a gyűjtést Dósa György szobrára? És, hogy a Dósak büszkék legyenek az ősükre, aki miatt címerükben felfordítva áll a korona?" Talán ez a már soknak tartott — kétségtelenül politikai színezetű — érdeklődés az oka, hogy nem volt Budapesten kiadó, aki Dósa György44. 1888. január 18. 45. 1889. május 3. 46. 1889. március 29. 47. 1889. má.ius 4. 48. 1899. január 24. 49. 1889. január 12-i budapesti esküdtszéki tárgyalás. Szentkirályi Gyula egykori közlése. 50. 1902. május 7. 51. 1903. 52. 1910. november 22. A hírlap gyűjteményben nincs meg.