Lakatos Attila – Péter László: Juhász Gyula és Gyula (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 10. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

péi ől írta, melyet 1924-ben, a j budapesti (Ernst-múzeum kiállításán látott. A versel »Feszty Másának hodolattal« ajánlással közölte még személyes találkozásuk előtt. A találkozásra éppen Gyulán került !sor. Feszty Masa erről nemrégiben a következőket írta:

7 Életemnek egyik megbocsájthatatlan hanyagsága, mondhatnám: akkori fiatal, kicsit elkapatott, külsőségekre ;

néző életemnek hanyagsága, léhasága, hogy többször nem találkoztunk. , Jókai ünnepen voltam Gyulán, 25-ben, a centenárium alkalmából. Felolvastam emlékeimet. Rengetegen voltak, sok, sok ember mutatkozott be az ünnepség végén és sokat mutattak be, köztük — Juhász Gyulát is. Melegen, közvetlenül, tisztelettel, szeretettel nézett reám és szorította meg a kezemet, örültem, hogy megismerem. Megköszönteni a yersét, de hagytam, hogy új gratulálok elsodorják — kis, jelentéktelen, talán szebb ruhás, fölényesebb modorú emberkék, őt a szerény, rögtön visszahúzódó Nagy Embert, — a költőt. Későbbi életemben hányszor, de hányszor eszembe jutott (mikor már elmélyültebb lelt a lelkem s lepergelt rólam a sok külsőség és hiúság), hányszor eszembe jutott, hogy jóvá kellene tenni, írni kellene neki: ne haragudjon! De hol idő nem volt. hol papíros nem Volt kéznél, — teltek az évek, s egyszerre azt hallottam, késő. Az Ady-ünncp A gyulai Közművelődési Egyesület meghívására Juhász Gyula és két szegcdi színész Ady-esten szerepelt 1928. november 19-én Gyulán. A műsor folyamán Juhász Gyula Adyról beszélt, Verő István szegedi színművész Ady-verseket szavalt, Lamberg Rózsa szegedi színésznő pedig Reinitz Béla Ady-dalaiból mutatott be néhányat. A költő meghívásában Vermes Ernőnek és Űr Györgynek, a költő barátainak jelentős szerepük volt. Vermes 1919-ben került Aradról Szegedre, onnan Makóra, majd 1927-ben Gyulára. Mindenütt liberális, ellenzéki újságokat szerkesztett; Gyulán ő volt a Békésmegyei Hírlap szerkesztője. Ür György, aki Szegeden szintén újságírótársa volt a költőnek, a gyulai Közérdek c. lapot szerkesztette ebben az időben. Az Ady-est hírlapi visszhangja igen tanulságos. ' A Békés nov. 21-i számának tudósítása bevezetőül Ady ellen foglal állást; elismeri ugyan »izmos tehetseget«, de a korszak uralkodó konzervatív fölfogásának megfelelően rosszalón állapítja meg, hogy eitehetséget »az élet vagy a fékezhetetlen temperamentum olyan eszmék szolgálatába állított, melyek a nemzeti lét alapjait döngették és a társadalom olyan rétegébe sodródott, amelynek soha nem volt egyet• Kérésünkre Juhász Gyula barátja, dr. Domokos László (sz. 1882.) megkérdezte Feszty Mását a dedikáció keletkezése felől. A festőnő (sz. 1891.) 1958. szept. 28-án Domokoshoz írott levelében válaszait; a ilevelet a szegedi egyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének Knényi-gyííjlemőnyében, a többi Juhász-relikvia között őrizzük.