Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

beállt hajdúnak.220 Nánásra is sokan települtek, mert 1711-ben 24 család települt innen vissza Békésre.221 A visszatérő kitelepültek között volt például Borbély Mihály hajdú is.222 Jellemzően nagy lelkesedéssel ^kapcsolódtak bele az 1735. évi jobbágymozgalomba (Péró-féle lázadás). 49-en bonyolódtak bele s csak húszan tértek közülük vissza Békésre.223 BOCSI Ma puszta Zsadány határában. 1572-ben 28 házát írta össze egy defter a következő lakosokkal: Vörös Berta bíró, Fábián Lőrinc, Berceli Ferenc, Balási Balázs, Berecki Tamás, Köge Pál, Kolláti István, Keszi István, Tót Péter, Kelemen Mihály, Keszi István, Búza László, Kalufai Kelemen, Csőreszegi Mihály, Potró Tamás, András János, Potró Gáspár, Nagy Márton, Rojti István, Bíró Pál, Csurkaszéki Máté, Szabó Lázár, Bihari Máté. Berecki Antal, Márton Gergely, Kardos András, Mika Imre, Berecki Gergely.224 A XVI. század végére elnéptelenedett falu helyét és határát a szomszédos hajdúk legelőként használták. Nyilvánvaló, hogy a falu egykori lakosai közül sokan a környék hajdúi közé álltak. CSATÂR Karácsonyi János írja, hogy Csatár nevű helységekben rendszerint katonáskodó várnépek laktak; várak közelében (

gyakran találkozunk csatár nevű helységekkel. 225 így van ez a 'mi esetünkben is, ahol nem is egy, hanem több vár is indokolta az így keletkezett helynevet. Csatár lakosai, katonák lévén eleve bizonyos szabadsággal éltek. A XVI—XVII. században alig voltak megkülönböztethetők a hajdúktól. Erre vall egy 1664-ből iszármazó adat is; együtt említik a többi hajdúvárossal.226 Azt sem közömbös felemlíteni, hogy az egyik leghíresebb hajdúkapitányt Csatári Jánosnak hívták.--' 220 Barcsa János: Hajdú-Nánás város és <a hajdúk... id. ni. 08. p. 221 Barcsa János: Hajdú-Nánás város lés ia hajdúk... id. m. 68—69. p. 222 Karácsonyi János: Békésvánnegye története id. m. II. 38. p. 223 Karácsonyi János: Békésvármegye története id. ;m. II. ,39. p. 224 Dr. Györffy Lajos id. m. 39. p. — Hajdúhelynek mondja Boldisár Kálmán: Bocskay hadi népe id. m. 66., ip. Vö.: Mezősi Károly id. m. 176. p. és Borovszky id. m;. """506. p. 225 Karácsonyi János: Békésvármegye története id. m I. 11. p. 22G Jankovich-gyüjteméiiy 1661. Die 27.9bris. OSZK. — 1671. äug. 23-án itt választják a bujdosók vezérré Wesselényi Pált. !Vö.: Borovszky id. m. 519. p. 227 Márki Sándor; Sarkad története id. m. 46. p. — Bethlen Farkas id. m. V. 61. és 446. p. Csatári János neve az öreg hajdúvárosok kiváltságlevelében is szerepel. Vö.: aa oklevél bármely kiadását pld.: Boldisár Kálmán: Bocskay hadi népe id. m. 11—20. p. öl