Nagy Gyula: Adatok Doboz gabonatermesztéséhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 7. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

szemet. Könnyen Id verődik! a szem. A bugázás után a kivert szalmát egy csomóba dobják. Azután a fenti módon egy másik csomót bugáznak ki. Ezt is ott bugázzák ki ; ,ahol az elsőt. így bugázzák ki a szedegetett gabonát. Azután a kis kézirostát a ponyvára teszik. Belerakják polyvástól a kibugázott szemet. Két kézzel megrázo­gatják. A polyva a tetején helyezkedik el s leveszik. A szalmacsomóra dobják. Azután, ha szél fúj kiszelelik. Ha nem fúj szél, akkor seprűvel hajtanak szelet. A tiszta búzát zsákba öntik. Van olyan család, amelyik egy véka búzát is össze­gyűjt egy nyáron. A kibugázott szalmát összcölelik és a trágyadombra dobják. A tyúkok még kiszedegetik az esetleg bentmaradt szemeket. Cs. Kiss Gábor hallotta, hogy valaki valahová verdeste a szálasabb kalászo­kat. Inkább a rozsot, vagy zabot verdeshették ki. A zab így könnyebben kimegy. 3. A §zem kiverése cséppel Cs. Kiss Gábor apjának (1880-ban halt meg 48 éves korában) volt facseplője (csépje). Elbeszélése szerint az 1860-as években azzal csépelték a gabonát. A be­kötött kévéket két sorba rakták, fejjel összefele. Kioldozták a kévéket. A cséppel végigverték a kalászokat. Kétfclőlről verték. Ha többen voltak, akkor ütemesen csépeltek. Mikor fölül nemi láttak szemet, kézzel megforgatták. Azután megint végigverték. Majd sorba megrázogatták, hogy hulljon ki az, ami még benne ma­radt. Ha találtak szemet, mégegyszer sorbaverték. Azután összeszedték a szalmát és kévékbe kötötték. Zsupptetőt csináltak belőle. Inkább mellékhelyiséget fedtek vele. A szemet összesöpörték s rostálták. A polyvát kidobták s ponyvára kiszelelték. Vékával felmérték a zsákokba szedték. Az 1870—80-as évekig a babot, lencsét, iborsót többen cséppel bugázták ki. Napos helyre kiterítettek egy ponyvát. Kézzel ráterítették a kiqsépelnivalót. Nem rakták ki egészen a széléig. A cséplő az egyik sorban maga előtt elkezdte a babot, lencsét, vagy borsót bugázni, csépelni. Ha j végig vert egy sort, a szalmáját, ledob ta. A ponyván lévő kivernivalóból a kivert szemekre ismét terített egy sort. Azt is ki­verte, így csépelte ki az egészet. A kivert szem és a szalma is egy-egy csomóba gyűlt össze. Megfogták a ponyva két sarkát s a szemet egy csomóba húzták. Egy kosárba egy hátalót tettek s abba szelelték. Azután zsákba szedték. Padláson, kamrában, vagy a konyhában tartották. A lencse szalmáját a marhákkal etették meg. A borsó szalmáját a jószág alá vetették. A babot felfűtötték. Volt úgy, hogy az egészet elfűtötték, de volt úgyis, hogy a trágyára dobták. — Azóta a babot, lencsét, borsót eleinte favillával, mostan vasvillával, ritkán bottal verik ki. Ugyan­úgy verik ki, mint cséppel, csak a kivernivaló csomót mindig egy helyen verik ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom