Hunya Sándor szerk.: Adatok a Tanácsköztársaság gyulai történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 2. Gyula, 1959)

A felszabadulás után mindjárt bekapcsolódott a párt munkájába és azóta is fiatalos lendülettel harcol a boldogabb jövőt építő szocializmusért. Jelenleg^ a bőr­ipari szövetkezet elnöke. A tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóján, már­cius 21-én megkapta a tanácsköztársasági emlékérmet. Szűcs János Szűcs János 1896-ban született. Pályája sokban hasonlít a Balázs Ferencéhez, ő is egyike a gyulai munkásmozgalom harcosainak, a tanácsköztársaság hőseinek. Elemi iskolai tanulmányai után aranyozó szakmát tanult. Tanítómestere a mártírhalált balt Grünfeld Jakab volt. Tőle nemcsak a szakismereteket, hanem a szocialista eszméket és a szociajizmus győzelmébe vetett rendíthetetlen hitet is el­sajátította. Alig volt 18 éves, amikor elvitték katonának. Az olasz frontra került ő is. 1918 októberében idehaza volt szabadságon, a forradalom it fiion érte. Tagja lelt a katonatanácsnak, szoros kapcsolatban állt az Oroszországból hazatért hadi­foglyokkal. Velők együtt széleskörű felvilágosító munkát folytatott a forradalom továbbfejlesztéséért. A tanácsköztársaság kikiáltása után belépett a vörös hadsercg­be. A 46. gyalogezred 10. századához kapott beosztást. Parancsnoka Mayer Vilmos voll. Gyuláról Kecskemétre, innen Salgótarjánba vitték a századot. Szűcs .lános ii( eseti át a vörös hadseregbeli tűzkeresztségén. Harminc társával önként vállal­kozóit a Karancs hegység visszafoglalására. Ez a vállalkozás kiindulópontja lett a íüleki támadásnak. Fülek visszafoglalása után a század néhány bátor harcosa sza­badságot kapott. Köztük Szűcs János is. Budapestre utaztak. Utkö/ben értesültek róla. hogy az 53. ezred vonalát a cseh burzsoá csapatok áttörték és az ő századu­kat küldték a csehek visszaszorítására. Erre a hírre valamennyien visszautaztak és jelentkeztek századuknál. Kemény bare árán sikerült a cseheket Balogfalva irányába visszaverni, majd pedig Nagyida alatt ötnapos harcban megtörni ellenállásukat. Június 6-án bevonullak Kassára. A kassaiak kitörő örömmel, óriási lelkesedéssel fogadták a proletárdiktatúra bős katonáit. A felsőbb parancsra történt északi visszavonulás után Szolnok környékére került. Júliu.s 21-én részt vett a tiszai támadásban. Áttörték' a románok vonalát és győzelmesen haladtak előre egészen Dévaványa határáig. A győzelmet azonban nem tudták kiaknázni és tovább fejleszteni, mert a belső ellenség szabotálása, árulása következtében állásaik veszélyesekké váltak; vissza kellett vonulniok. A románok ellentámadást indítottak. Szűcsék még ebben a nehéz helyzetben sem adták fel a harcot, erős ellenállást fejlettek ki Szolnok és Cegléd között. Ekkorára azonban a legfelsőbb vezetésben már felülkerekedtek a jobboldali szociáldemokrata árulék. Lőszert nem kaptak és Cegléden a felsőbb parancsnokságok rendeletére a fegyvert is le kelleti adniuk. Néliány óra múlva megérkeztek a román csapatok és őket el fogták. Szűcs János, mint román hadifogoly négy hónapot töltött Cegléden, majd Nyíregyházára vitték, 1920 február 20-án engedték őket haza, ő is haza jöhetett. Szánalmas helyzetükben a kórháztól kértek kiselejtezett ruhadarabokat és paplano­kat. Ezeket csavarták maguk köré s mivel va-úti közlekedés nem volt, gyalog in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom