Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről (Gyulai katalógusok 11. Gyula, 2002)

Feld István. Gótikus és reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról

ónmázas kályhának a műhelyét is, mely a Rákócziak sárospataki székhelyén került felállításra a XVII. század közepe táján. Mind a négyzetes, mind pedig a párkány-, sarok- és oromcsempék igen magas színvonalú fazekasmunkák, melyek többfajta színváltozatban is készültek. Jellemző rájuk, hogy festéskor a mintát fekete kontúrral kiemelték, sőt a sarokcsempénél a teljesen sík felületre festették a mintát. Maga az alapminta az egymás keresztező íves csempén ugyanakkor szinte teljesen megváltozott a korábbi füzéri kályhához képest. Az ívek közeit kitöltő leveles ág és szíves-keresztes motívum helyett gránátalmák szerepelnek és a szívmintákon belül a szabdalt levelet liliom váltotta fel. E kályha világos színű változatának ugyancsak elkészült egy rekonstruált másolata, mely a pácini reneszánsz kastély előterében lett felállítva - a kastélyban álló két másik kályharekonstrukcióhoz hasonlóan egy, régészeti kutatással igazolt egykori kályha helyén. Ez az ugyancsak meglehetősen hitelesnek tartható, a felső párta alatti áttört rész nem csupán párhuzamok alapján készült, de eredeti töredékek is bizonyítják egykori meglétét. Ugyanakkor a másik, szívmintás habán csempetípus hasonló formájú, de barna és zöld ólommázas kályhájának elemei is előkerültek a sárospataki vár évtizedes ásatásai során, s ezekből is készült rekonstrukció. E kályha másolata a Vöröstorony visszaállított török falicsempe burkolatos XVII. századi fogadótermében került felépítésre, ugyancsak egy hiteles kályhahelyen, mint a XVI-XVII. századi főúri rezidenciát bemutató állandó kiállítás része. A legkésőbbi - talán már a XVII. század második felében-végén készült - a harmadik közelebbről ismert, s feltehetően ugyancsak Alvincen készített sá15. kép. Habán kályha rekonstrukciója;, Füzér-Vár XVII. század közepe (SIMON 2000.) 47