Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

Cseh János: Szkíta földművelők-állattartók településeinek régészeti nyomai a Zagyva mentén (Településtörténeti kutatások Szolnok határában 1986–1990 között)

egy a szkíta évszázadokhoz közeli világot reprezentálnak. Ezt a régészeti ásatást Csányi Marietta, Tárnoki Judit, Kertész Róbert és a szerző végezte, ahogyan azt is, mely Törökszentmiklós határának egy másik pontján (Kenderpart) zajlott esztendőre rá. Bizonyos szempontból, az előzővel karöltve ez tekinthető a legmegbízhatóbb, leghitelesebb adatfelvételnek, dokumentációnak (megyei viszonylatban); habár csupán néhány, fél tucatnál nem több Kr. e. V-IV századi épületmaradvány került kibontásra, mégis kvázi betetőzését jelenti a föntebb vázolt három évtizedes, emberöltőnyi kutatás-sorozatnak. Ámde a kör nem ezzel zárul, hanem egy kis léptékű, ad hoc besenyszögi leletmentéssel, ugyanabban a 2000. évben: ez egyetlen szkíta korú telepobjektum megismerését hozta, Csányi Marietta és jelen sorok írójának munkája révén (Az eddig elmondottakra lásd az előző térképet). A zagyvaparti szkíta kori telepanyag volumenében - tudomásunk szerint jóformán csak Nyíregyháza-Mandabokor hasonló kronológiai-etnikai keretbe tartozó településével (1993-1996) vethető össze érdemben: a korábbi hódmezővásárhelyi és endrődi kutatások kisebb méretűek voltak. A mostani összeállítás kizárólag valamiféle előzetes beszámolónak tekinthető, semmi többnek. Arra törekedtünk, hogy minden fontosabb objektumtípusból, s a 1. kép. A szkíta kori település-régészeti kutatások kisleleteknél is, főként a kerámiából helye a Kr. e. VI-III. századi Alföldön adjunk ízelítőt, mintegy „mutatványt". (1986-1990), vastag vonallal jelölve a síkvidéki Az illusztráció-sorozat élén hagyoszkíta megtelepedés területe mányos módon egy Alföld-vázlat áll, mely nagyvonalakban jellemezni, megvonni szándékozik a tiszai síkság, mint földrajzi-régészeti egység Kr. e. VI-III. századi emlékanyagának határait (döntően Párducz Mihály nyomán). Ezen belül jelezni kívánja Szolnok-Zagyva-part korabeli mikrorégiójának helyét: láthatóan a magyarországi Szkítia(Szküthia)-Szigünnia belsejében, épp a szívében (1. kép). A következő képek már kifejezetten a bemutatandó archeológiai kisrégióra és annak emlékanyagára koncentrálódnak.

1 VASKORI TELEPÜLÉSNYOMOK SZOLNOK ÉS ZAGYVARÉKAS KÖZÖTT, A JÁSZSÁGI FOLYÓCSKA PARTKÖZELI ÖVEZETÉBEN Az 1986-tól 1990-ig tartó régészeti kutatások, föltárások és terepbejárások számos ponton, lelőhelyen eredményeztek a késő bronzkor utánra és a római kor előttre keltezhető telepeket. Minthogy a gyakran csak néhány cserépből álló anyagblokkok nem minden esetben tették, teszik lehetővé a korábbi szkíta és a későbbi kelta (Kr. e. III-I. század) periódus emlékeinek szétválasztását, így ezeket 82