Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Táborszky László: Evangélikusok a Körösök vidékén

kép. Achim Ádám esperes ( Kot. 92.) GYULA - A középkori Gyula a vidék szellemi központja volt. Vára a török elleni küzdelemben fontos szerepet töltött be. A törökök kiűzése után Békés megye székhelye lett, 1950-ig. Lakosai magyarok, németek és románok. 1930-ban a város lakosságának 52,1%-a római katolikus, 35%-a református, 10,7%-a görögkeleti vallású volt. Az evangélikusok száma nem érte el az ezret. A főként Békéscsabáról származó hívek 1927-ben építették templomukat Gerlóczi-Gadesz építész tervei szerint (5. kép). A két világháború közötti időben a gyülekezetet buzgón támogatta a helybeli evangélikus húsgyáros, Stéberl András. Gyuláról gondozzák a környékbeli szórványokat. KONDOROS - Az országszerte nevezetes csárda közelében 1857-ben létesült a község. Alapítói főként a Szarvasról ideköltöző evangélikusok voltak. 1887-ben alakult meg az evangélikus egyházközség. Anyagi bázisát Achim Ádám szarvasi esperes (6. kép) teremtette meg az általa az egyházközségnek ajándékozott jelentős földdel. A múlt század elején épült rangos paplaka és a Gerey Ernő tervezte szép neogót temploma (7. kép). Díszes oltárának ékessége az egyetlen fából faragott dombormű, amely az utolsó vacsorát ábrázolja. Kegyszerei közül a legrégibb kehely 1737-ből való. Igen szép alkotás. Egyik volt iskolájából a rendszerváltozást követően szeretetotthon (Nyugdíjasház) létesült. A kondorosi paplakban született a többszörös világ- és olimpiai bajnok öttusázó, Balczó András. MED GYESEGYHÁZA - 1888-ban Békéscsabáról evangélikus szlovák családok költöztek ide. Számuk gyorsan növekedett. 1899-ben templomot építettek. 1947-ben, az önként Csehszlovákiába távozók helyére a csallóközi Gutáról kitelepített magyarok érkeztek. A két nemzetiség békességben, egyetértésben él. Köszönhető ez többek között az evangélikus egyház egykori, jó papjának, dr. Gubcsó Andrásnak. MEZŐBERÉNY - A török uralom alól felszabadult Berény pusztára a XVIII. század elején a Felvidékről érkeztek új „honfoglalók", szlovák evangélikusok, akiket a földesúr, báró Harruckern Ferenc szívesen fogadott. Madarász András volt a vezetőjük. 1723ban építették fel első, sövényfalú templomukat. 1727-ben Németországból németajkú evangélikusok telepedtek le Berényben. A szlovákok és a németek közösen használták a szlovákok által épített templomot, amely utóbb kicsinek bizonyult. Ezért 1740-ben vályogból új, nagyobb templomot építettek. 1768-ban a második templom is düledezett, ezért kérelmezték a 7. kép. A kondorosi evangélikus templom (Táborszky-gy.) 33