Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Vaday Andrea: Kereskedelem és gazdasági kapcsolatok a szarmaták és a rómaiak között

Partiszkon fekvése tehát egyértelműen meghatározza, hogy a II. század első évtizedeinél nem lehet korábbi, mert addig a jazigok nem lépték át a Tisza vonalát. 42. Erre STRABÓN VII. 3. 13. Ez az út már az őskorban is összeköttetést jelentett a nyersanyagban gazdag Erdély és az Alföld között. Maros vízi úttal is számolni lehet: MOCSY 1962. 667. A korábbi irodalommal. 43. SEBESTYÉN 1926. 145., 148. 44. Daciái csapatfelügyeletre többek között: SEBESTYÉN 1926. 138.; GABLER 1968. 212. stb. Ez a katonai felügyelet adott módot arra, hogy félreértelmezve a római jelenlétet a román kutatók egy része a Marostól délre eső területet egészen a Tiszáig Dacia provincia részeként tüntette fel. 45. Másik feltételezés, hogy Intercisából (Dunaújváros) indult ki ez az út. Valószínűbb azonban, hogy Lugio (Dunaszekcső) az út kiindulópontja. A Duna bal partja a Csepel-sziget északi végéig mocsaras, s az év legnagyobb részében járhatatlan volt. Lugio alatt a Duna több ága miatt szintén nehézkes volt az átkelés, Ad Miliare alatt pedig újabb mocsárvidék húzódik a római területen is, az ún. Volcae Paludes, egészen a Száva torkolatáig. 46. Szegedi feliratra: SEBESTYÉN 1926. 153.; ALFÖLDI 1935. 128.; GOSTAR 1951. 169.; MÓCSY 1962. 667. 47. LAKATOS 1964-65. 65.; LAKATOS 1965. 91. 48. Lásd interprex Sarmatarum és interprex Germanorum feliratait: CIL III. 14349 és CIL III. 10505.; NAGY 1942. 380. 49. ALFÖLDI 1942C. 760., 36. kép. 50. Pető 1973. 121. Római fegyver- és eszközlelet került elő a Rákos-patak mellett, a református templomnál. 51. KUZSINSZKY 1934. 200., Nr. 372. 52. CIL III. 3617. Ez jelzi, hogy az utakat a stratégiailag fontosabb térségben a római katonaság felügyelte. 53. SZILÁGYI 1949. 54. Ennek az útnak a katonai fontosságát jelzi, hogy a IV században emellett épült ki az ún. szarmatarómai sánc, közismert nevén az Ördög- vagy Csörsz-árok. 55. Természetesen Dacia is részt vett az északi kereskedelemben, de a távolabbi nyugati római tartományokból érkező áruk továbbításában és elosztásában nem lehetett - már csak földrajzi helyzete miatt sem - meghatározó szerepe. 56. FITZ 1963-64. 82.; GABLER 1975. 89. 57. GABLER 1975. 89.; SALAMON 1960. 145. 58. FITZ 1963-64. 81. 59. A Parlament építésekor előkerült római leletek sugallják, hogy itt is nevezetes pont lehetett a római korban. 60. Ugyanis a velük szemben lévő oldalon a római erőd maradványai kerültek elő. 61. NAGY 1942. 380.; Fitz 1963-64. 81. 62. SOPRONI 1958. 42.; GABLER 1975. 89. 63. Ebben a körzetben ugyanis sűrűsödnek a római leletek. 64. NAGY 1946. 85.; FITZ 1963-64. 82.; GABLER 1975. 89. 65. Római padló téglák, bronz stilus, bronz szobrok és edények, valamint pénzek kerültek elő. 66. BALLÁ 1962. 188. 67. DAICOVICIU 1937^0. 323. 68. BALLA-TÓTH 1968B. 129.; GABLER 1975. 89. 69. BARKÓCZI 1957. 514.; FITZ 1963-64. 82.; GABLER 1975. 89. 140