Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről (Gyulai katalógusok 3. Gyula, 1997)

Kulcsár Gabriella: Adatok a Dél-Alföld kora bronzkori történetéhez (Hódmezővásárhely–Barci-rét kora bronzkori települése I.)

1. Több, nagyobb edény oldalfalához csatlakozó szalagfül töredéke került elő, ezek közül kettő formáját lehet kissé meghatározni. la. ívelt kónikus nyakú, öblösödő testű füles edény. A szalagfüle az ívelt, enyhén bekarcolt vonallal jelzett nyakhajlatban ül (XIII. t. 1). lb. ívelt, kónikus nyakú, legömbölyített vállú nagyobb edény töredéke. Szalagfüle az ívelt vállon, a kissé durvított felületű has felett ül. A szalagfület itt is csapolási módszerrel illesztették az oldalfalhoz (XIII. t. 2). le. A harmadik fül töredék pedig egy kétfülű, nagy tárolóedény létét bizonyítja. Ezeket az edényeket a nagyobb összeszűkülő nyakú, nyúlt öblös, illetve tojástestű, összeszűkülő aljú 1-2-3 fülű amfora-tárolóedény típusok közé soroljuk, melyek párhuzamait a kőtörési leletek között találjuk meg (BONA 1963. Pl. X. 3, 10). A nagy méretű edények elsősorban a temetők anyagából ismertek, a telepeken csak nagyon töredékesen találkozunk velük. Elmondható, hogy füles változatuk nem túl gyakori.7 2. A tipikus fazékformák hiányoznak a gödör anyagából. Jelenlétüket néhány oldaltöredékjelzi. Megtalálhatók a fésű-seprőzött, vékonyabb oldalfalú töredékek (XIII. t. 4-7), az enyhén, elsimítottan seprőzött oldal töredék (XTV. t. 3), a durván, mélyen seprőzött fazéktöredék (XIV. t. 1). 3. A különleges telepleletek közé tartoznak az ún. pácolóedények. Ennek egyik változatát a belső fenékrészen és a belső oldalfalon a vállvonalig apróbb-nagyobb, hegyesebb-tompább bütykökkel tagolt edények jelentik. A Barci-réten egy ilyen edény, két, nagyméretű hegyes bütyökkel tagolt fenéktöredéke maradt meg. A szürkére kiégett edény belső felülete erősen, szemcsésre lekopott, valószínűleg a használat, vagyis a pácolás következtében (XIV. t. 2). E pácolóedény-típus majdnem ép példányát Gerjen-Váradpusztán, a IV. bronzkori szinten találták meg. Az edény vállán a pácolás, erjesztés közben keletkező gázok elvezetésére szolgáló négy átfúrt lyuk is megtalálható volt (SZABÓ 1992. LXXXV. t. l).

28 Megjelenésüket a tellek kialakulását közvetlenül megelőző korszakra tehetjük, ekkor a telepleletek között még ritkábban, a tellek gazdagabb házi kerámia anyagában gyakrabban felfedezhetjük. Összegezve: A gödör anyagában jelen vannak a Nagyrév-kultúra kőtörési korszakától kezdve keltezhető bordadíszes korsó töredékek (XI. t. 11-13), tál (XII. t. 3)és amforák-tárolóedények (XIII t.) mellett a kis füles korsok, (IUI. * 7-l. 9)éskarcolt-mészbetétes díszű korsó töredékek (XI. t. 4-8). Ez utóbbiak a Nagyrév- es a ? ''ámoskultúra kapcsolataihoz szolgálhatnak adalékul. 34