Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

Aj első artézi- és gyógyfürdő

A ligeti sörházat a benne lévő kád- és gőzfürdővel együtt elvitte az 1888-as árvíz. 1892-ben érkezett Tápiószeléről Csabára Francsek István egykori postamester, aki ajánlatot tett egy új fürdő létesítésére. A város több ezer téglával támogatta a kivitelezést. A csatorna közelében, a Kiss Ernő és a Teleki utca sarkán lévő házat építették át fürdővé. A szép homlokzatú, toronnyal is büszkélkedő épület a megye első gyógyhatású artézi fürdőtelepe volt gőzmedencékkel, kádakkal. A vizet saját fú- rású kút biztosította, de kazánházra is szükség volt a gőzkamra működtetéséhez, illetve a meleg víz biztosításához.

A fürdő 1893 októberében nyílt meg, a vendégeket díszes pihenők várták a fürdés közti szünetekben, és orvos is figyelt rájuk. Az első két évben a feljegyzések szerint harmincezer vendéget fogadtak, természetesen a tényleges létszám ennél lényegesen kevesebb volt, hiszen a visszatérő látogatók növelték az adatokat. A sikeres kezdést követően azonban megszaporodtak a gondok, nehezebben tudtak megfelelni az új közegészségügyi rendelet előírásainak. A kút csökkenő vízhozama, a gőzkamra gyakoribbá váló problémái, az időközben kitört háború egyre nehezebbé tették a fenntartást. Végül mintegy negyedszázados működés után, 1917-ben a közegészség- ügyi hatóság döntése nyomán bezártak. A város újabb, ma is működő fürdőjét 1927-ben adták át.

Dr. Szenográdi Péter

392