Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
Töldműues Ishola Csabán ’ «8Ö8Ü888888888888888888888e8888888B8B8BW»»«8Hö8ö8HH«##«8«iH»Jö888t» A Földműves Iskolát a Millennium évében alapította a község, a vármegye és az állam. Csaba földet, a vármegye negyvenötezer forintot adott, az állam pedig négyezer forintot és az állatállományt biztosította. A tényleges avatására 1897 októberében került sor. Az iskola felállítását még 1873-ban kezdeményezte a „Békésmegyei Gazdasági Egylet" titkáraként a búzanemesítésről is ismert Mokry Sámuel, aki korábban az algimnázium tanára és igazgatója is volt. Az új iskola Jaminában működött, jórészt az egykori téglaégető, vályogvető gödrök helyén. Éppen az átadás évében lett merénylet áldozata a királynő, így a városrész ezt követően lett hivatalosan Erzsébethely, amely lassan összenőtt az „anyavárossal", így a település körülvette az iskolát és annak földjét, kertjét. A tantermekkel, gazdasági épületekkel, igazgatói lakással, cselédlakkal, konyhával, étkezőhelyiséggel és istállóval is rendelkező iskolában tizennégy diák kezdte el a kétéves képzést. A cél a felkészült alsóbb szintű vezetők biztosítása volt az uradalmak számára, illetve a gazdálkodók fiainak felkészítése arra, hogy szüleik birtokát korszerűsítve, azt jövedelmezőbbé tegyék. A gyakorlati alapú oktatásban tanultak kertészetet, szántóföldi növénytermesztést, állattartást, méhészetet, a mezőgazda- sági gépek használatát, de természettudományos és vállalkozással kapcsolatos ismereteket is. A gyakorlati foglalkozásokat csoportokban, tanári felügyelet alatt végezték. Legalább tizenhét éves és négy elemivel rendelkező fiatalok jelentkezhettek az iskolába. A bővülő létszámmal működő iskolát pár évvel később a földművelésért L felelős tárca vette át. Később tanári lakások, előadótermek épültek, továbbá kertészlak, artézi kút és víztorony 404
