Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

. .s V, . f.Kt. Boczhó Dániel országgyűlési hépuiselő, í rdély teljhatalmú hormánybiztosánah halála

B

oczkó Dániel 1870. szeptember 9-én, csabacsüdi birtokán távozott az élők sorából. Apja Tessedik Sámuel lelkésztársa volt Szarvason, ahol ő is született. Jogi tanulmányok után ügyvédi gyakorlata mellett eredményesen gazdálkodott, a közéletbe is aktívan bekapcsolódott. Tekintélyes vagyonából nagyon sokat fordított közcélokra. 1847-ben, mint csabai háztulajdonos, 2000 forintot adott a mezővárosnak az örökváltság összegének törlesztéséhez. 1847 az ínséges esztendők egyike volt, a rossz termés miatt sokan maradtak kenyér nélkül. Boczkó egymaga 300 köböl búzát adott kölcsönbe a városnak, az ínségesek megsegítésére.

Az 1848-1849-es szabadságharc idején Orosháza országgyűlési képviselője, majd Békés, később Arad megye kormánybiztosa volt. A császári kézen levő aradi vár körüli harcokban maga is részt vett. Az 1849. február 8-i győztes aradi csata tette híressé, amikor botjával a kezében vezette a csapatokat a rácok ellen. Kossuth a Délvidék megyéire, majd egész Erdély területére is kiterjesztette kormánybiztosi hatáskörét. Jelen volt a világosi fegyverletételt elhatározó utolsó aradi országgyűlésen. Az osztrák hatóságok elől Csabán rejtőzött el, azonban a szőlőben csavargók megtámadták és megsebesítették. A hatóságok felismerték a sebesültben a körözött kormánybiztost, és átadták a hadbíróságnak. 1850 októberében halálra ítélték, amit végül tíz évi várfogságra „enyhítettek”. A Kufstein, majd Olmütz várában letöltött hat évi fogság után szabadult, visszakapta elkobzott vagyonát. Rabtársai kegyelettel emlékeztek emberségére. 1861-ben és 1865-ben a hálás bé232