Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1895 Egy asszony utolsó ajándéka férjének
Az 1890-es évek első felében a honfoglalás témája iránt a magyar festők körében élénk érdeklődés mutatkozott. „A főváros legszebb látványossága - ahogyan a Vasárnapi Újság írja - az Andrássy-út végén Feszty Árpád óriási körképe: a magyarok bejövetele. Ez a kép három évig készült, s a magyar festőművészet legnagyobb alkotása. Egy 1800 n méternyi e czélra szőtt vásznon s a hozzá épített köralakú palotában a magyaroknak a volóczi völgybe való beérkezését tünteti fel. A kép szembetűnő részei: 1. Árpád és a vezérek. 2 . A harcz a szláv had maradékával 3. Latorcz és a fogoly szlávok. 4. A fejedelem-asszony és a magyar nők bevonulása az ökrös szekereken. Előttük a pogány oltár a rajta haldokló szláv pappal. 5. A nörablás. 6. A pogány magyarok fehérló-áldozata. A táltos, a kádár, tánczos leányok, bonczok, igriczek és dobosok csoportja. 7. Sátorverő magyarság. A háttérben- a-beregi rónaság, Lovacska, a munkácsi vérhegy, a (jatorcza-folyó, az Istenhegy, Pál hegy, Szarkahegy stb. mérföldekre terjedő messzeségben látható.”1 1 Név nélkül: A főváros legszebb látványossága. In: Vasárnapi Újság 42/14. 1895. április 7. 228. p. Feszty Árpádra (Ógyalla, 1856. december 21 - Lovran, 1914. június 1.) 1891-es párizsi útja során nagy hatást gyakorolt a francia hadsereg hivatalos művészének számító )ean- Baptiste Edouard Detaille és a szintén jeles hadifestőnek számító Alphonse-Marie-Adolphe de Neuville A francia hadsereg című körképe. Az óriás henger formájú vázra feszített vászon olyan módon történő bemutatása, hogy a néző a kör alaprajz közepén állva nézi a képet, s a mű illúziókeltő módon körülöleli, megtetszett Fesztynek. Hazatérve a bibliai jelenet ekképpen való megörökítésére gondolt. Apósa, jókai Mór adta az ötletet, hogy inkább a honfoglalás, a magyarok bejövetelének jelenetét örökítse meg. Feszty hat, egymástól nem elkülönített jelenetben dolgozta fel a témát. Munkájában festőtársak, Barcsay Adolf, jókai Róza, Mednyánszky László, Mihalik Dániel, Olgyai Ferenc, Papp Henrik, Pállya Celesztin, Spányi Béla, Újváry Ignác, Vágó Pál és Ziegler Károly segítették. 1894. május 13-án, pünkösd vasárnap mutatták be a hatalmas méretű, romantikus hangvételű alkotást a Szépművészeti Múzeum helyén álló Rotunda üvegkupolás épületében. A Feszty- körkép 1995 óta az Opusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark nagy érdeklődést kiváltó látványossága. ♦ Feszty Árpád körképe - A festőállvány a magyar vezérek csoportja előtt (1893-1894; fotó: Erdélyi Mór; a kép forrása: Vasárnapi Újság 41/19. 1894. május 13. 316. p.) ♦ ♦ A rotunda, a Feszty-körkép bemutatásának helyszíne a Szépművészeti Múzeum helyén (1895 körül; fotó: Klösz György; a kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.112) ♦ MUNKÁCSY CAPRICCIO 180
