Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)
Iskola - Nyelvhasználat a szlovák és a magyar nyelv ügye - Az iskolai nyelvhasználat 1810-1849 között
Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás temes gyűlés előtt, a következő évben kitört forradalom és szabadságharc pedig lezárta a tanterv-vita korszakát. Mint korábban említettük, a magyar nemzeti állam érdekében jelentős volt a tanterv azon része, amely a magyar nyelvre vonatkozott: ,,A’ hol az anyanyelv nem magyar, ott legalább a’ megnevezés magyarul is történjék, hogy így lassanként a’ honi nyelv hangját korán megszokván, későbbi években minden tárgyakra nézve ezen a’ nyelven haladhassanak a’ növendékek. Ezzel is az új tanterv előkészítette a’ gimn. első osztályában a magyar nyelvű tanítást is. Az evangélikus szlovák és német iskolára nézve ezért volt nagy jelentőségű.” - idézi Kornis Gyula.743 Gróf Zay Károlynak a magyar nyelv elfogadtatásán túl egyik legfőbb célkitűzése az evangélikus egyházban lábrakapott szeparatista pánszláv törekvések megszüntetése volt. 1840. november 24-én éles hangú levelet intézett a lőcsei tanári karhoz, amelyben megdöbbenésének adott hangot, amiért a tanári kar az ellene felhozott vádakat nem tisztázta.745 746 Szerinte a hazai protestáns szlávságnak ha nem akar az északi óriás, az orosz medve karmai között elpusztulni, nincs más útja, mint szívvel-lélekkel magyarrá lenni. „A szláv nyelv többé már nem a szabadság és a protestantizmus nyelve, csak mint zavaró elem veszélyezteti ezek kifejlődését. A magyar szlávokat, elsősorban különösen a protestánsokat, meg kell magyarosítani... Ha elhanyagoljuk ezt a magyarosítást akkor előbb-utóbb nem ugyan XIV. Lajos mondása szerint a Pyreneusok, hanem a Kárpátok fognak megsemmisíttetni, s marad egyéb hátra, mint búcsút mondani a kultúrának, az intelligenciának, a szabadságnak, a protestantizmusnak. Tehát, a mi szláv testvéreinknek meg kell magyaro- sodniuk, ha hitüket és szabadságukat meg akarják tartani, vagy pedig mindent föl akarják áldozni, akkor Északkal kell egybeolvadniok, mert a haza csak akkor lesz nagy és boldog, ha magyar.” - idézi Kornis Gyula747 Fenyegetőző levele a pánszláv vezéreket heves haragra gerjesztette, Zay azonban tovább folytatta küzdelmét, és 1841-ben körlevelet intéz a négy evangélikus superintendenshez, melyben újra kifejti álláspontját. „A szlávok mindig arról panaszkodnak, hogy anyanyelvűket ki akarjuk irtani, hogy a szláv nyelvű nyilvános oktatást a szláv tanszéknek a pozsonyi lyceumban való fenntartását iparkodunk megakadályozni... Soha sem volt esze ágában sem a magyar nemzet törvényhozóinak és vezetőinek a hazai szlávokat erőszakkal anyanyelvűk megtagadására kényszeríteni, a valláserkölcsi oktatást anyanyelvükön megakadályozni: csak azt kívánjuk, hogy mindegyik tudjon magyarul és magyar nyelvvel az alkotmányhoz és a királyhoz való ragaszkodás és nemzetünk haladásáért való buzgóérzelem szívükben gyökeret verjen úgy, hogy a mostani szlávok utódai már saját meggyőződésükből és saját érdekükből váljanak igaz magyarokká...” Ennek érdekében minden eszközt 745 KORNISS 1927. 73. 746 Társalkodó 1840. II. félév. 404-405. 747 KORNISS 1927. 181-182. 238
