Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Felekezetiség - Iskola - Interkulturalitás. A mezőberényi szlovák evangélikus népoktatás 1723-1890 között - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 37. (Békéscsaba, 2012)

Iskola - A mezőberényi szlovák népiskolai oktatás jellemzői. A szlovák evangélikus iskolák története a kezdetektől 1890-ig - Az iskolák története 1868-1890 között

Iskola. Az elemi iskoláztatás története betartatását.407 A minisztérium kezdeti lépésként arra törekedett, hogy a kevés szá­mú községi népiskolát mintaszerűvé alakítsa át, javítsa az iskolában folyó tanítás színvonalát, a tanszerek körét bővítse, valamint népiskolai tan- és vezérkönyvek megíratását tartotta szükségesnek. A Gönczy Pál-féle szakbizottság elsősorban a vezér- vagy kézikönyvekre helyezte a súlypontot, s részletesen kifejtette a tan­könyvkészítéshez szükséges alapelveket. Különbséget tett osztatlan és osztott népis­kolák között, a vallástan tanítását a tanítóra bízta, és kérte az egyházakat, hogy jó módszerű hittankönyveket készíttessenek. Ennek az elképzelésnek mindenképpen ösztönző ereje és jó hatása volt, mit bizonyít az, hogy az egyes felekezetek tan­könyveiket előnyösen átalakították. A kérdéses időszakban napló- és nyomtatvány- minták és új utasítások kerültek az iskolákba, melyeket már régóta hiányolt a taní­tóság, az iskola. A miniszteri népiskolai tanterv 1869. szeptember 15-én jelent meg, a követ­kező tantárgyakkal: hit- és erkölcstan, beszéd- és értelemgyakorlat, olvasás és írás, anyanyelv, szám- és mértan, földrajz, történelem, valamint polgári jogok, termé­szetrajz, természettan, ének, testgyakorlat, gazdasági és természeti gyakorlat. Az említett tárgyak tanítása szükségessé tette az iskolák belső szervezeti átalakítását. Az alsó és felső négyosztályos elemi iskolákat átalakították hatosztályos elemi nép­iskolákká, és létrehozták az ismétlőiskolákat is.408 A 6-12 éves korú gyermekeknek kötelezővé tették a tankötelezettséget, ekkor minden gyermeknek kötelező volt mindennapos elemi népiskolába járni, a 12 és 15 éves korúak pedig - mint ismét­lőknek -, ismétlőiskolába járni. A népiskolák állami tanfelügyeletét a népiskola­felügyelők gyakorolták a népoktatási kerületekben, amelyek több vármegye terüle­tét ölelték fel. A tankerületekhez tartoztak a középiskolák is. A tankerületek élére királyi tankerületi főigazgatókat állítottak. A tankerületek a tanügyigazgatás szerve­zeti kereti voltak a következő székhelyekkel: Budapest, Győr, Pozsony, Beszterce­bánya, Kassa, Nagyvárad, Szeged, Kolozsvár. A tankerületek számát 1884-től ti­zenkettőre növelték.409 A nemzetiségi népiskolákra vonatkozóan fontos tényező, hogy még 1868. decemberében megjelentették az 1868. évi 44. te. alapján azt a dokumentumot, amely alapján bármely nemzetiségű egyes honpolgárnak, éppen úgy a községeknek, egyházaknak és egyházközségeknek jogában áll saját erejükből vagy társulás útján alsó, közép és felső tanodákat létrehozni. Az iskolák egyenrangúaknak tekintendők az államiakkal, melyekben az oktatás nyelvét az iskolafenntartók állapítják meg. A népiskolai törvény bevezetésének, végrehajtásának különböző nehézségei adódtak, amelyeket állami és egyházi oldalról különféle okokra vezettek vissza. Az állam részéről Eötvös a törvény végrehajtásáért éppen olyan küzdelmet folytatott, m PERES 1890. 38. 408 Az 1858. január 4-i rendelkezés szerint háromféle volt a népiskola felső tagozata: 1. fő elemi iskola alreáliskolával összekapcsolva; 2. főelemi iskola alreáliskola nélkül; 3. fő elemi négynél kevesebb tanítóval. Az egységesítés tehát racionális intézkedés volt. 409 MÉSZÁROS 1996. 54. 135

Next

/
Oldalképek
Tartalom