A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Brauer-Benke József: A tárogató története
A tárogató története jában.73 Esze Tamás tanulmányában olvasható, hogy a II. Rákóczi Ferencet 1708- ban hajnali muzsikával köszöntő zenészek között vannak trombitások és síposok. Ez utóbbiak között külön díjazzák a „török és a salezmai” síposokat.74 Réthei Prikkel Marián a tárogató és a töröksíp elnevezés közötti mintegy százéves különbséggel magyarázza a két hangszer különböző eredetét, és úgy véli, hogy a későbbiekben bekövetkezett jelentésátvitel során kezdték el a két eltérő felépítésű és eredetű nyelvsípot egymás szinonimájaként is nevezni.75 Darvas Gábor kiemeli, hogy a 12-13. század képzőművészeti és irodalmi forrásaiban kétféle dupla- nyelves pásztorsípot (salmej) lehet találni. Az egyik harsány hangú, széles testű típus, és Nyugat-Európában elterjedt, míg a másik, Közép-Európában elterjedt típus keskeny testű, körte alakú tölcsérben végződő, finomabb hangszínű nyelvsíp.76 Az ikonográfia áttekintése a 16-18. század közötti időszakban morfológiailag különböző nyelvsíptípusokat mutat. Jól elkülöníthető egy hosszabb és egy rövidebb, illetve egy kúpos és egy trombitaszerű tölcsérben végződő típus. Mivel egyazon művész ábrázolásai között a nyelvsípok több típusa is fellelhető, ezért az ábrázolások nagy része valósághűnek tekinthető. A duplanádnyelves népi salmejek jelenléte Magyarországon 1510 után adató Iható, mert az Esztergomi Keresztény Múzeumban található felső-magyarországi fafaragáson az Atyaisten látható zenélő angyalokkal, melyek közül az egyik egy hólyagdudán (Platterspiel), a mellette álló angyal pedig egy duplanádnyelves népi salmejen játszik, amely jól felismerhető a kúpos furatáról és az ajaktámasztó korongjáról (piruett) (8. kép).77 Ugyanezt a fafaragványt Zolnay László könyvében a 15. század végére keltezi.78 A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött Beliczay-féle tárogatón megtalálható az ajaktámasztó korong, amely szaruból készült, és egy zsinórral volt a hangszerhez erősítve (9. kép). Papp Géza szerint töröksíposok láthatóak Dániel Hopfer (1471-1536) rézmetszetén.79 A képen lévő három lovas zenész egyike trombitán, a másik hólyagdudán (Platterspiel), a harmadik pedig leginkább valamely ujjnyílás nélküli nyelvsípon játszik, legalábbis erre utal a hangszer csövén látható spirális csavarmenet. 1600 körül készült egy körmöcbányai kardtáncot bemutató kép, amelynek bal felső sarkában egy trombitán és talán két nyelvsípon játszó zenész látható.80 1652-ből származik Mauritius Lang rézmetszete, amelyet Hans Rudolf Miller rajza után készített. A kép címe: A négy Esterházy temetése Nagyszombatban zenekísé73 RÉTHEI 1918. 2-3. 74 ESZE 1955. 73-75. 75 RÉTHEI 1918. 5. 76 DARVAS 1975. 118-119. 77 SZEKERES-FARKAS 2004. 52. 78 ZOLNAY 1977. 86. 79 PAPP 2004. 57. 80 DÚZEK 1997. 43. 291
