A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Brauer-Benke József: A tárogató története
A tárogató története ros dobosa, mellette az ósdi tárogatós”.21 A töröksípokat nemcsak temetéskor, de asztali mulattató, tánckísérő és esküvői nászmenetet kísérő funkciójában is elterjed- ten alkalmazták. Apor Péter említi, hogy a főuraknak „igen kedves muzsikájuk volt az töröksíp, egyszersmint az dob, akkor szép magyar nóták voltának, s azokat futták, s annál ittak az nagyja az embereknek”.22 Szintén Apor Péter leírásaiból tudjuk, hogy a lakodalmas menetben „legelői ment a nász népe, azok előtt voltának az töröksíposok, trombitások, dobbal”.23 Viski Károly szerint a 16. század közepéig a duda volt a huszárság jellemző hadi hangszere, és ekkor szorítja ki a hadizenéből a töröksíp elterjedése.24 A duplanádnyelves nyelvsípok régi funkciója volt a toronyőrök általi időjelzés. Magyarországon a 15-18. században a szabad királyi városok saját zenészei sípokat is használtak a trombiták mellett, amire a Stadtpfeifer elnevezésük is utal. Selmecbányáról az 1378-ból való számadásban felbukkan egy 4 forintos tétel, amit a fistulatoribus, vagyis a síposoknak fizettek ki.25 1550-ben a katonaköteles soproni jobbágyoknak muzsikált Weinangl Orbán toronyzenész másodmagával síppal, dobbal.26 Az, hogy a síp duplanádnyelves nyelvsípot takar, kiderül egy 1777-es verbuválás leírásában, ahol bejárják Sopron városát dobok és sípok muzsikája és törökös zene kíséretében, hogy önkénteseket toborozzanak, de senki sem akart menni. Findura Imrénél olvasható Rimaszombat város történetében, hogy a tizenöt éves háborúban Rimaszombat környékén bujdosott egy török bég, akit két rimaszombati polgár Isztambulba kísért, és a szolgálataikért cserébe sípokat adott nekik. A sípokat azért fújták meg éjjelente, mert arra az időre emlékeztek, amikor a basát a városba hozták. Később ünnepélyes alkalmanként is használták a tárogatót, de fő funkciója maradt, hogy minden óranegyedben megfújták a templom tornyában, miközben az őr a négy égtáj felé tekintgetett.27 Csörsz Rumen István kiemeli, hogy oklevelekkel még nem sikerült igazolni a rimaszombati töröksípok eredetének legendáját.28 Néprajzi analógiaként megemlíthető, hogy a krakkói Mária-templom toronyőrei napjainkban is (már modern, három ventiles) trombitával jelzik az időt a toronyból, amely szignált adott ponton félbeszakítják, arra az eseményre emlékezve, amikor az 1241-es tatár támadáskor a toronyzenészt torkon lőtték egy nyílvesszővel. Tóth Béla tanulmányából kiderül, hogy az 1870-es években a balmazújvárosi bakter óránként megfújta a hangszerét a toronyban, ami a tanyavilágnak jelezte az időt.29 21 RÉSŐ 1867. 11. 22 APOR 1982. 599. 23 APOR 1982. 640. 24 VISKI 1934. 435. 25 FEJÉRPATAKY 1885. 20. 26 BÁRDOS 1984. 276. 27 FINDURA 1894. 145-147. 28 SUDÁR-CSÖRSZ 1996. 84. 29 TÓTH 1899. 297. 285
