N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Gyarmati Gabriella: Lajstrom. Békés megye művészeti élete a második világháború befejezésétől napjainkig

hetségének hangja ott erősödik sajátos orgánummá. Finom, bársonyos színátmene­tek, a hagyományos kompozíciós elv követése és mindenekelőtt harmónia jellemzi, s mindezt némi finom szürrealizmussal szövi át. A mitológiából és a szépirodalom­ból vett jelenetek mellett leginkább a vallásos kompozíciók érdeklik. P. Szűcs Juli­annának részben igaza van, amikor így fogalmaz: „Molnár C. ...apokrifnak minő­sülő, eretneknek számító neofrivol szentképstílust művel. (...) Ő érez rá leginkább a templom falain kívül rekedő, affektációra hajlamos, naivitásba menekülő, misztiká­ba feledkező új érzékenységre...; a spontán archaizálódás és a modern fanyarság egyenlő erővel jelentkezik műveiben." 16 Viszont nyilvánvalóan képes arra is, hogy vallásos áhítatot keltsen, az alkotói szándéktól függ, hogyan fogalmaz. Nagyszámú egyházi megrendelése, máig a templomokban tartott oltárképek és fennmaradt freskók bizonyítják ezt. 1935-ben Battonyán egy szárnyasoltárt fest, amelynek elkészülte után a város - még ugyanabban az évben - díszpolgárává választja. Szülőhelyén 1984-ben műveit és a személyéhez kötődő relikviákat bemutató emlékházat alakítanak ki. A pályáját Szinyei Merse tanítványaként kezdő Jankay Tibor, eredeti nevén Deutsch Tibor (Békéscsaba, 1899 - Los Angeles, 1994) 17 előtt először Békés megye, majd Budapest, Európa és az Amerikai Egyesült Államok kiállítóterei nyílnak meg. Művészete több stílusváltozáson megy keresztül, ám műveinek tárgya mindig az alap­vető emberi momentum marad. Érzések, álmok, egy szem, kimondatlan szavak élénk színek és leegyszerűsített, tömbösített formák általi megjelenítése a célja. A döntően pozitív érzéseket sugárzó és keltő életműbe felkiáltójelként ékelődik be a Tevan Kiadó által 1947-ben megjelentetett Mártírok című grafikai sorozata, amelynek forrása a kö­telező munkaszolgálat és feleségének lágerből hozott kísérteties élményanyaga. 1948­ban vándorol ki, letelepedésre Kaliforniát választja, ahol a University of Redlands, majd a Pepperdine College tanára lesz. Bár részt vesz a művészeti életben, az amerikai irányzatok egyike sem hat rá dominánsan. A formák nála ekkor már lendületes kontú­rokkal határolt feszes felületek, az általa használt színek tiszták, erősek, sugárzóak. A témák körét leszűkíti, 18 variációkkal keresi a számára végsőnek tűnő megoldásokat. A javarészt együtt tartott oeuvre-t, amely többek között körülbelül ötezer grafikát és há­romezer festményt tartalmaz, Békéscsaba városára hagyta. 19 A nagybányai művésztelepről induló Perlrott Csaba Vilmos (Békéscsaba, 1880 - Budapest, 1955) 20 Henri Matisse egyik első tanítványa. 21 E két általa meg­16 P. SZŰCS 1987. 84. 17 Deutsch, Jankay Deutsch, majd Jankay Tibor változatokban használta a nevét. 18 Már-már monomániásan. 19 2006. április l-jén jött létre a hagyaték kezelésére hivatott önálló múzeum Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria néven. A napokban készült el a galériát bemutató weboldal: http://www. docufox .hu/demo/jankay/index. htm 20 Mivel 2005-ben, a művész halála után ötven évvel végre megjelenhetett az első Perlrott (kis)mo­nográfia, az életmű részletesebb közlése helyett megadom a kiadvány adatait: BENEDEK 2005. [111]. 21 „Matisse volt az, aki döntő hatással volt fejlődésemre. 1906 őszén otthagytam a Julian Akadémiát és hatodmagammal megnyitottuk az első Matisse-iskolát a rue de Sévres-ben, egy volt kolostor föld­szintjén." Idézi: BENEDEK 2005. 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom