Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 31. (Békéscsaba, 2007)

Az apai ág: a Liebek 9 biztos (Késmárk, Miskolc, Bártfa, Kassa, Lőcse, Eperjes, Sátoraljaújhely, Homonna, Ungvár) 16 szemlész (1 Ft 30 krajcár napidíj = havi 50 Ft) 42 fővigyázó 74 vigyázó (napi 49 krajcár), összesen 141 pénzügyőr. (A biztossá való előlépésétől Emil 1000 Ft fizetésemelést várt.) A vigyázótól a szemlészi állásig is hosszú út vezetett, amit 10 év alatt tett meg. Pestre utazott megtakarított pénzéből, hogy pártfogójától támogatást kérjen, de csak tanácsot kapott: „miért nem fordul öccséhez, Munkácsihoz?"

80 Ekkor kutatta fel Miska címét, és írta meg első levelét híressé vált öccséhez: „Eperjes 1873 február hó 15

én Szeretett öcsém! Huszonhárom év telt el azon nap óta, melyen családunkat szeretett jó atyánk elhunyta következtében a legvégső csapás érte, és ez volt azon nap, melyen szörnyeteg mostohánk által a szülei házból kiutasítva mi testvérek bánatteljes szívvel talán örökre búcsúzánk. Azon napon tehát, melyen jó atyánk feledhetetlen jó anyánkat sírjába követé, elszéledtünk és egymást többé nem láthattuk. Öten voltunk testvérek ó mily reményteljesen növekedtünk jó szüleink védő szárnyai alatt. De e remény összeomlott mint a kártya ház, és maradt számunkra a küzdések hosszú sora. Nem szükséges ecsetelnem küzdéseink részleteit, egyenlő volt az és oly súlyos, hogy testvéreink ketteje, Aurél és Gyula végképen megtörve csak a túlvilágon nyertek egyhülést. Hárman maradtunk tehát, kik a sorssal mindenáron küzdeni igyekeztünk, és hála égnek, neked kitűnő képességed folytán sikerült is, Giza és én azonban még mindig a bizonytalansággal küzdünk." A levél további részében beszámol pályakezdéséről, pénzügyőri előléptetéseiről, s hogy a következő fokozatot, a biztossá való kinevezést pártfogó nélkül nem érheti el, s ehhez őt, a nevezetes festőt ajánlották. „... folyamodjak tehát öcsémhez, de hol találom? sokszor és sokat kérdezősködtem már öcsém felől, hogy hírneves ember, azt mindenki tudta és tudja, hogy hol lakik, tartózkodik, senki. Igaz, Pesten vagyok! talán megtudom itt? - igen, megtudtam, hogy Parisban laksz, de hogy mely utca és házban, biztosan nem. Hála az égnek tehát nem fáradtam hiába Pestre, nem bizony! Sőt sokat nyertem! Nyertem azon élvezetet, hogy testvéremmel, kit lelkemből szeretlek, levelezhetek, és így legalább lelkileg ösmerhetlek meg. Jó öcsém! sokat fáradoztam már holléted kitudásában, de az csak most sikerült, és még most sem tudom, hogy biztosan-e, de ha igen, akkor Pestre tett utammal a legszebb célt értem, és ha valóban kezeid közé jutnak soraim, olvasd azokból, hogy egyedüli kívánságom testvéreimet, kiket nem ösmerek, ez életben legalább egyszer keblemre szoríthatni, és ha ezt elértem, örökre boldognak érzendem magamat, örökké szerető bátyád Lieb Emil."

81 80 MNG Adattára 3056/1930/27. S1 Uo. 29