A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30. (Békéscsaba, 2007)

S. Turcsányi Ildikó: Választási kortesdalok Békésről (1896–1905), a Jantyik Mátyás Múzeum történeti gyűjteményéből

S. Turcsányi Ildikó hogy a könnyebben befolyásolható, a kormánypárthoz lojális vidékek több, a hagyományos ellenzékiek kevesebb képviselőt küldhessenek. így fordulhattak elő olyan aránytalanságok, hogy míg az erdélyi, főleg németek lakta Berecken 108, Abrudbányán 295, addig a budapesti VI. és VII. kerületben 18 000 választójogosult

3 dönthetett egy-egy mandátum sorsáról. Békés megyéből a már említett 5. § alapján összesen 6 képviselő kerülhetett az országgyűlés alsóházába, ebből 4 a törvényben meghatározott választókerületből (Békéscsaba, Békés, Szarvas, Gyula), míg kettőt a megye delegálhatott. Mivel azonban az előbbi törvény 6. §-a szerint „minden egy követ választása végett egy külön választókerületnek kell alakíttatni, s mindegyik választókerület csak egy országgyűlési követet választ", az említetteken kívül még két kerületet kellett kijelölni, így követválasztási székhellyé lépett elő Gyoma és Orosháza is. (Csupán összehasonlításképpen - napjainkban 7 egyéni választókerület van megyénkben: Békés, Békéscsaba, Gyula, Mezőkovácsháza, Szarvas, Szeghalom, Orosháza.) Végül jött maga a választás furfangos kortesfogásokkal, itatással, vesztegetéssel, nemegyszer szurony okkal. Persze nem minden választás volt erőszakos, nem mindenütt volt korrupció. A kormánypártnak is, az ellenzéknek is voltak „ingyen", vagyis meggyőződéses szavazókból álló kerületei. Ezek közé tartozott a békési is, „néhai Irányi hű választói" - ahogy egy újság fogalmaz,

4 ahol 1872 óta töretlen volt a Függetlenségi Párt iránti bizalom. 1872-től 1892-ben bekövetkezett haláláig Irányi Dániel, majd dr. Meskó László (1855-1922) képviselte városunkat. 1896 1896 első éjjelén országszerte megkondultak a templomharangok, ezzel jelezve a millennium évének kezdetét. A honfoglalás ezredik évfordulójának megünneplése fontos volt az ország egész lakossága számára, kulturális téren élénkséget és izgalmas eseményeket hozott, míg a századvég erőteljes politikai csatározásaiban egy kis szélcsendet, megnyugvást. Az ünnepi készülődés az ország központjában, az ekkoriban világvárossá növekvő Budapesten volt a legnagyobb. Május 2-án Ferenc József ünnepélyes keretek közt megnyitotta az ezredévi kiállítást a Városligetben, felavatta a kontinens első földalattiját, május 4-én megnyílt a Műcsarnok. Június 8-án az országgyűlés alsó- és felsőházának együttes ünnepi ülésére került sor az új Országháza Kupola-csarnokában, a király részvételével. (A már évek óta épülő, és még ezután is évekig készülő, ma Budapest jelképének számító épület csupán kívülről volt kész, még az év végén összeülő új országgyűlés is régi helyén, a Sándor

5 utcában székelt.) Szeptember 27-én fényes külsőségek mellett, több európai 3 HANÁK 1985. 3. 4 Békés, 1901. március 10. 3. 5 Ma Bródy Sándor utca. 208