Sz. Kürti katalin: Munkácsy-ereklyék és dokumentumok a békéscsabai múzeumban. Második, javított, átdolgozott kiadás (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 29. Békéscsaba, 2006)

Számlakönyvéből (Dokumentumok I. 4.) kiderült, hogy 400-400 frankot fizetett Karlovszkynak évente 2-3 alkalommal, Ripplnek 700 frankot a Két család másolásáért. Colpachon látta vendégül Lisztet, Haynaldot, Paál Lászlót, majd John Wanamaker, Blumenthal amerikai milliomosokat, Kari Sedelmeyert. Tó mögött álló, kényelmes kastély volt Colpach, amely nagy társaság fogadására is alkalmasnak bizonyult. Ez kiderül a gyűjteményben őrzött fotókról is: két fényképen Cecilé szüleinek gyémántlakodalmára érkező, mintegy 70-80 vendéget látni a kastély előtt. A nyugodt vidék, az erdővel, tóval körülvett Colpach több festményének lett a színhelye és modellje (Colpacbi iskola, Hazafelé, Colpachipark, A kastély úrnő születésnapja, Falusi tanító). Mint a számlakönyvből kiderül, nyaranta 1000-3000 frankkal járult hozzá Cecilé colpachi utazásához és háztartásához. Hatalmas összegeket emésztett fel a két háztartás, de 1878-1887 között évente átlagosan százezer frank volt Sedelmeyer átutalása. Szerződésük tíz év után megszűnt, ami Munkácsy számára nem felszabadulást, hanem újabb gondokat jelentett. Részben Cecilé késztette munkára, részben önmaga vált aggályoskodóvá betegsége miatt. Utolsó sikere az 1889. évi Párizsi Világkiállítás nagydíja volt, amit az Amerikából visszahozott két Krisztus-képért kapott. Ekkor nyolcszáz magyart látott vendégül párizsi palotájában úgy is, mint a Párizsi Magyar Egylet elnöke, s úgy is, mint a világkiállítás Osztrák-Magyar Képzőművészeti Szakbizottságának elnöke. 1890 és 1891 őszén hosszabb ideig Magyarországon tartózkodott. 1890-ben jelent meg a szabadságharc évfordulójára az aradi vértanúk albuma, többek között Munkácsy és Zichy illusztrációival. Munkácsy Bécsből érkezett (ahol mennyezetképét helyezték el), s előbb Aradon, majd Pesten ünnepelték. Jövetelének legfőbb célja az épülő parlament számára ígért festmény előkészítése volt. Mint tudjuk, a honfoglalás témáját még 1882-ben vetette fel Munkácson tett látogatása alkalmával. 1891 szeptember-októberében a művész bejárta az országot: modelleket, kosztümöket, kellékeket gyűjtött. Titkára, Ecsy Ferenc József festő és fényképész kísérte el, rendre fényképezte a Munkácsy kívánsága szerint beállított modelleket. Észak-Magyarországon készülhettek azok a lovasjelenetek, amelyeket valószínűleg Schabinszky László fotózott (Fényképek I. 23-24.). Mindenütt lelkesen ünnepelték a nagy festőművészt, Bánffyhunyadon pl. élőképpel emlékeztették Krisztus Pilátus előtt című festményére. Szegeden látta Balázs Sándor-Szigligeti Ede Sztrájk című színielőadását, s a helyszínen lelkesen gratulált a 18