A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Novák László Ferenc: Két mezőberényi építőmester, Maász Ádám és Maász [Mérai] Józef

Nóvák László Ferenc nevéhez kötődik, akik megfelelő képesítés birtokában készítették el az általuk építendő épületek tervrajzát.

7 A tervrajznak tartalmaznia kellett az épület homlokzatát, alaprajzát, a hosszanti és keresztmetszetét, méretarányosan. Csupán a hatóság által engedélyezett tervek birtokában kezdődhetett meg az építkezés. A Maász család Mezőberényben is kialakult egy kőművesdinasztia. A Maász család egyes tagjai nem csupán a mesterséget folytatták magas szinten, hanem képesítésük révén az építkezéshez szükséges tervrajzok készítésével is foglalkoztak.

8 A Maász família német eredetű, a Németgáton belül laktak. A család első ismert tagja Maász Mihály „ág. h. ev. kőmíves", akinek Stefan Zsuzsannával kötött házasságából született 1841. augusztus 5-én Ádám, akit a német evangélikus templomban keresztelt meg Oertel Ferenc lelkész augusztus 7-én.

9 Maász Ádám is a kőműves mesterséget tanulta ki. Feldmüller Annamáriával 1862. október 14-én kötött házasságából született meg ifjabb Maász Ádám nevű gyermekük 1864. február 4-én. Ő is a kőműves mesterséget választotta élethivatásul. Mivel szakképesítéséről nem állnak rendelkezésünkre adatok, feltételezhető, hogy ő is az alapfokú és a polgári iskola elvégzése után magasabb szintű szakipari képesítést szerzett, feltehetően Budapesten.

10 Ő Hoffmann Zsuzsannát vette feleségül 1890. november 16án. Házasságukból született meg Maász József 1899. június 6-án (1. kép).

11 Ifj. Maász Ádám tekintélyes iparos és vállalkozó volt, aki a „MezőberényKöröstarcsai Ipartestület" elnöke volt, majd az örökös díszelnöki tisztét is betölthet7 Tekintettel arra, hogy egy-egy település, egykori mezőváros, falu átfogó építészetével kevésbé foglalkozott a tudományos kutatás (a néprajzkutatók rendszerint a hagyományos építkezéssel, a művészettörténészek a stílusos épületekkel), ezért a Három Város építészetét emeljük ki (középületek és lakóházak), amely egyedülálló módon, komplexen foglalkozik a hagyományos („népi") és a stílusos építészettel, amelyek együttesen határozzák meg a település építészeti arculatát, hangsúlyozzák a városias jellegét, illetve kifejezik a falusias hagyományos karakterét. Az építészet komplexitására legszebb példa Kecskemét. Például a jeles építész, Lechner Ödön nevéhez fűződik a szecessziós stílusú városháza tervezése és építése, Pártos (Punzmann) Gyula több középületet is tervezett eklektikus stílusban, Mende Valér, Szivessy Tibor, Jánszky Béla, Márkus Géza Kecskemét szecessziós jellegét teremtették meg. A lakóházak építésében a képesített kőművesmesterek is jeleskedtek. Nagykőrösön közöttük található Szarvas György, aki nem csupán épített - pl. 1925-ben Molnár Lajos építészmérnök által tervezett zsinagógát -, de több lakóházat is tervezett szecessziós stílusban. NÓVÁK 1989. 8 A család hagyatéka, tervrajzgyűjteménye Kéki József birtokába került, akinek köszönetet mondok azért, hogy a gyűjtemény kutatását lehetővé tette számomra. 9 „Keresztlevél". „Keresztyén leszármazás igazolására az 1939. évi IV. te. alapján bélyegmentes". „Kelt Mezőberény, az 1940 év augusztus hó 16. napján. Bárdy Ernő evangélikuslelkész". 10 Erre enged következtetni az, hogy magas színvonalú terveket készített, ami felsőbb és magas szintű iskolázottságra utal. " „Származási táblázat". „19/1. gy. zászlóalj.". „Maász József tart. gya.". „Becsületszavamra kijelentem, hogy fenti táblázatot családi okmányaim alapján a legjobb meggyőződésem szerint állítottam össze: Kelt Békéscsaba, 1940. aug. 27. Maász József. " 282