A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Novák László Ferenc: Két mezőberényi építőmester, Maász Ádám és Maász [Mérai] Józef

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 279-314. KÉT MEZŐBERÉNYI ÉPÍTŐMESTER, MAÁSZ ÁDÁM ÉS MAÁSZ [MÉRAI] JÓZSEF - Nóvák László Ferenc Építészet, építkezés Mezőberényben „A helybeli házak fő építőanyaga a nyers vályogtégla, amit a paraszt maga vet és a napon megszárít. Az itt található nátronos agyagos talaj miatt a vályogtégla különösen szilárd és tartós. Nem emlékszem arra, hogy vert falat (p^ré-munka), mely errefelé Bács vármegyében igen elterjedt, Berenyben láttam volna. A tetőzet [A szomszédos Szarvason, a Berény felé eső új házakat a legutóbbi építkezéskor az én időmben csak zsindellyel vagy az állítólag tűzálló, úgynevezett habáncs er épnél volt szabad befedni. Hogy a zsindely ezen a vidéken nem olyan olcsó, mint a nádtető, hogy a tűzvészek esetén kevésbé áll ellent a lángoknak, a tapasztalat tanúsítja. A habáncseréppel fedett tetők bevezetése, amit az ottani meleg szívű földesúr, Bolza tábornok minden lehető módon emberbarátságból, jobbágyai javát szem előtt tartva bevezetni igyekezett, Mezőberényben nehézségekbe ütközött; mivelhogy az ehhez a cseréphez szükséges rozsszalma itt nem fordul elő és ezért messziről kell idehozni; mivel a faluban egyáltalán nem termesztenek tiszta rozst és szalmát - úgy, ahogy Észak-Magyarországon, nem cséplik, hanem inkább általában nyomtatják, és ezért nincs ehhez a tetőfedőhöz felhasználható, alkalmas hántolt szalma, hanem csak törekszalma... Célszerűbb lenne bizonyára ezért ezen agyagban gazdag vidék számára tűzbiztosabb tetőként tetőfedő cserép, melynek anyagát, főleg az agyagot, erre kiválóan alkalmasnak találják, és szalmával kiégethetik. Szivácon a Verbásztól IV2 állomásnyi távolságra, Zombor közelében lévő faluban ezek a tetőfedőcserepek egyre inkább divatba jöttek.] általában nádból készül, melyet a szomszédos Szeghalomról, Füzes gyarmatról, Vésztőről és más mocsaras vidékekről hozzák. A berényieknek itt helyben saját nádfedőik vannak, akik közösen dolgoznak és különösen tartós, szilárd és tiszta tetőket készítenek. Egy jó nádtető a padlást sokkal melegebben és szárazabban tartja, mint a legjobb zsindely- vagy cseréptető és 25 évig is eltart... A szlovákok az utcára néző fal előtt igencsak kedvelik a faoszlopokon nyugvó tornácokat, amelyek alatt esténként vagy vasárnap a falba épített alacsony padokra (padka) ülnek le beszélgetni; ez azonban nem kölcsönöz éppen kellemes látványt az utcának, és emiatt az uraság, amennyire csak lehet, akadályozza építésüket. A kémények a régi házakon még kosárfonásúak, belülről és kívülről agyaggal vastagon betapasztva, de ezeket már nem szabad javítani, hanem amikor használhatatlanokká váltak, a tűzveszély csökkentése érdekében, égetett téglából kell lennie... Az utcák szabályosságában Berény az egész vármegyében minden más falut felülmúl..." - ír279