Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

Eljött a reggel. -Na, gyere ki! Kivezették egy nagy pusztába. Amennyire belátta, nem vót ott semmi, csak gallyak, hajtások meg gidrek-gödrök. -Ezt három nap alatt fel kell szántanod! Be kell vetned búzával, be kell a búzát csépelni. Három nap múlva piros cipót hozzál nekem! - Ó, de kis kírísed van! Ledűtötte a fejét egy fához. Mikor eljött az este, kivette a kis fehír tollat. Megjelent neki a fehír kismadár. - Mit akarsz, kedves Jani bátyám! - Hallod, mit mondott? -Ne törődj vele! Fújd meg a sípot! - Megfútta a sípját, leszállott elébe a holló kiskirályfi: - Kedves Jani bácsi! Olyan régóta vártam, hogy lássalak! - Hát - aszongya - tudod, mit mondott? Hogy szántsam fel, vessem be, oszt adjak kenyeret! -Ne búsulj, feküdj le, oszt aludjál! Belefújt hát a hollókirályfi a sípba, oszt ezer holló repült elő. Mindjárt felszántották, bevetették, learatták, megsütötték a szíp cipót, kettőt is. - Itt van ni, Jani bátyám! Megsimogatta űket. Ment be, ránízett a Százszemű sárkány, aszongya: - Nem hiszem, hogy megbírok veled. - Itt a finom cipó, egyél! - aszongya. Ű is evett, aszongya: -Az első próbánál megmutatod, oszt én nem fílek a birodalmadtul se! Gondolta a Százszemű sárkány: - Ha nem mutatom meg, összezúz mindent! Mennek le a főd alá egy nagy barlangho. De mán az ajtón ragyogott ki a szípsíge a jánynak. 362