Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)
UTOLSÓ LÁTOGATÁSOK A Reök család távozásával megszűnnek azok a szorosabb szálak, amelyek Munkácsyt Csabára vonzották. A város ritkán látja ezután. 1878-ban a párizsi világkiállításra festett Miltonjával világhírnévre tesz szert, s a tündöklés évtizede következik. 1882-ben a Krisztus Pilátus előtt című képének kiállítása alkalmából jön ismét haza. Február 20-a körül az egykori gerendási szomszéd, Simay Gergely utazik fel hozzá, hogy szignáltassa Munkácsy két fiatalkori rajzát, amely Simayt és feleségét ábrázolja. A sikeren felbuzdulva egy Beregh nevű csabai polgár is felkeresi a művészt, hogy a tulajdonában levő rajzokat szignáltassa. Beregh Sándor a rajzokat még akkor gyűjtötte össze - az Egyetértés szerint -, amikor Munkácsy neve először kezdett feltűnni. Azóta féltékenyen őrizte az öt kezdetleges rajzot. „Három közönséges rovátkolt papírra ceruzával van rajzolva. Az egyik egy mérges arcú férfit ábrázol, pálcával kezében. (A kép után ítélve iskolamester lehet.) A másikon egy templom van nyitott ajtókkal, melyen át processio vonul a templomba; a harmadikon 4 alak: egy férfi, egy nő és két gyermek ül az asztalnál és eszik. A másik két rajz egy simára gyalult deszkadarabra van rajzolva, s az egyik oldalon glédában álló katonát, a másik pedig virágcsokrotábrázol." Beregh délelőtt kereste fel a mestert, de az még ágyban feküdt, így nem beszélhetett vele. Arról már nem értesít az Egyetértés, hogy sikerült-e Bereghnek a rajzokat elismertetni Munkácsy val. 1880-ban a Békésmegyei Lapok arról értesít, hogy Munkácsy 150 forintot adományozott a csabai polgári leányiskolának, amely öt évvel azelőtt, 1875-ben nyílt meg. 1886-ban fordult a helyzet: Békéscsaba és Orosháza jegyzőkönyveiben mutatható ki, hogy a Párizsban épülendő Magyar Egyleti Ház felépítéséhez egy-egy részvény vásárlásával, 100 forinttal járult hozzá a képviselő-testület. ABékés szerint Munkácsy a nyolcvanas években járt utoljára Gyulán. Meglátogatta barátait, elsősorban a Szénásy családot. Ezt a látogatást nem tudjuk bizonyítani. 1882-ben nem jön a megyébe, azért utaznak a csabaiak Pestre rajzaik szignáltatására. Ugyanígy nem fogadhatjuk el a Békésmegyei Közlönynek azt az 1901-ben közölt adatát sem, hogy 1888-ban járt Csabán. Ha így volna, nem írták volna 1890-ben, hogy végre, 16 év után Csaba ismét láthatja Munkácsyt. 1889 júliusában ugyan unokahúga, Reök Ilona és Zsilinszky Mihály hasonló nevű fia keresztszülőjeként szerepel „Munkácsy Mihály festesz és neje, Papier Cecilia", de valószínű, hogy csak távolból vállalták a keresztszülői szerepet. így érkezik el 1890 októbere, a régen várt látogatás ideje. Október 6-án országra szóló ünnepség keretében leplezték le Aradon a tizenhárom aradi vértanú emlékművét, Zala György alkotását. Az ünnepségekre Munkácsy is hivatalos volt. A zsúfolásig megtelt vonatok Csabán keresztül vitték a vendégeket a vértanúk városába. Munkácsyt 5-én, vasárnap a déli vonatokkal várták, s valóságos népvándorlás kezdődött a városból a vasúti „ indulóház''-hoz. A Munkácsy-pár azonban csak este hétkor érkezett. Az állomáson rendezett fogadáson Bartóky László, a régi barát üdvözölte, s kérte, visszatérőben látogassa meg a várost, mert ha most nem jönnek Csabára, a régi Csabából ugyan keveset fog már látni. (Az Apponyi-telek, Vidovszkyék egykori lakásának hatalmas telke már beépült, s ekkor bontották az utolsó szárazmalmot is.) Munkácsy megígérte, ha ideje engedi, egy fél napot Csabán fog tölteni. Bartóky üdvözlő szavai után Munkácsy első kérdésével Lang özvegye után tudakozódott, majd gyermekkori ismerősei igyekeztek közelébe jutni, kíváncsian várva, emlékezik-e rájuk a mester. Amikor az ősz Juhász Ferenc szabó mutatkozott be, Munkácsy így folytatta a bemutatást: ,,—A szabó, akinek mindig elrajzoltam a krétáját." Vidovszkyék a déli várakozások után most elkéstek a fogadásról, ezért másnap reggel Aradon látogatta meg Munkácsyt a három Vidovszky fiú. Munkácsy nekik már biztosra mondta, hogy eljön Csabára. 142
