A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - S. Perémi Ágota: Avar kori leletek Kékkútról és a Balatonudvari-Fövenyes temető 99. sírja

Avar kori leletek Kékkútról és a Balatonudvari-Fövenyes temető 99. sírja Elmondásból tudjuk, hogy a nyakperec, a fülbevaló karika és a gyöngyök nagyjából egy helyen kerültek elő, vagyis ugyanazon női sírhoz, valószínűleg az egyik övveretes temetkezéshez tartozhattak (3. kép 2-3, 8). Közülük a jellegzetes nyakperecek a zamárdi korongos-övveretes sírokban sem ritkák.

17 Ezek a bizánci eredetű ékszerek a közép avar kortól jelentek meg.

18 Összefoglalva: A csekély ránk maradt anyag alapján úgy tűnik, hogy legalább két női sír pusztult el. Mindkettőben lehetett nagyméretű, lemezes szíj véggel díszített díszkorongos vagy szíjelosztós öv, a hozzá tartozó vas-, más esetben bronzkarikával. A korabeli szokásnak megfelelően az elhunytakat fülbevalóval, gyöngynyaklánccal és nyakpereccel temették el. A párhuzamok alapján a kékkúti női sírokat a 7. század végére, a 8. század elejére keltezhetjük. Férfi sírok A szórványos leletanyag többi, öntött övverete minden bizonnyal férfi sírok melléklete volt. A két nagyszíjvég alapján legalább két férfi sírra gondolhatunk. A többi veret esetében a hasonló, hitelesen feltárt övgarnitúrák alapján megkísérelhetjük ezek szétválogatását, de ez természetesen csak hipotetikus lehet. A veretek közül talán a leggyakoribb a tükrözött S alakú, lapos indával díszített nagyszíj vég (2. kép 3). Számos változata ismert, így a hármas elrendezésű Salakok lehetnek egyforma méretűek vagy, mint esetünkben, eltérőek. Előfordul négyes tagolású S-alakokkal, bár a 2 és fél, valamint 3 és fél S alakú díszítés sem ritka. További változata, amikor a két oldallap díszítése eltér: ritkábban indadísszel, gyakrabban állatküzdelmi jelenettel. Az ilyen nagy szíj végek mellett gyakran indadíszes kisszíjvégek, lemezből kivágott övveretek (háromszög áttöréssel vagy karikás csüngővel), lemezes csatok találhatók. Leginkább olyan garnitúrákban tűnnek fel, amelyek a lemezes és az öntött típusok közötti, átmeneti időben voltak használatban, vagyis a 7. század végére, 8. század elejére keltezhetők.

19 Talán nem tévedünk nagyot, ha a nagy szíj véget és az indadíszes kisszíj véget (2. kép 4) egy ilyen övgarnitúra részeinek tartjuk. BÁRDOS 1996. 83, 12. ábra 3-5. PÁSZTOR 1986. 133. Lemezből kivágott övgarnitúrával: pl. Kisköre 134. sír (GARAM 1979. 27, 74-75, Taf. 21. 10-19, Taf. 35. 4); Homokmégy-Halom 110. sír (GARAM 1975a. 31-32, Fig. 10. 110/1-13); Szebény I. 2. sír, 3 db indadíszes kisszíjvéggel (GARAM 1975b. 52, Fig. 2, 2/1-16. Pl. VII. 1-3); Tiszaderzs 4. sír (KOVRIG 1975. 212, Fig. 3, 4/1-11); Madaras-Téglavető 32. sír (RÁCZ 1999. 367, 8. kép 9-15); Alattyán 394. sír (KOVRIG 1963. 38, Taf. XXVI. 31-47, Taf. LVIII. 13-26). Griffes-indás veretekkel: Zelovce/Zsély 124. sír (CILINSKA 1975. 57, Taf. XXII. 1-13); Romonya I. 4. sír (KISS 1977. 111, Pl. XLIV, LXX. 6-9). Másik oldalán állatküzdelmi jelenetábrázolással: pl. Mindszent, Bozótanya 5. sír (SZALONTAI 1995. 8. kép 5); Jászapáti-szórvány (MADARAS 1994. Taf. XXXVI, LXIII. 10); Orosháza, Bónum-téglagyár 62. sír griffes véretekkel (JUHÁSZ 1995. 25-26, Taf. V. 61/1-9, XXVII. 3-7, 9); Budapest-Csepel, Szabadkikötő 5. sír griffes véretekkel (NAGY 1998. Taf. 121, 5/1-5, Taf. 184, 1, 3-6); Csúny 127. sír griffes véretekkel (SŐTÉR 1895. 109-110); Kékesd 184. sír (KISS 1977. 56, Pl. XXII. 1-10); Romonya I. 28. sír (KISS 1977. 111-112, Pl. XLV, LXXI. 6, LXXVIII. 2); Szebény I. 194. sír (GARAM 1975b. 84-85, Fig. 14); Szebény I. 201. sír (GARAM 1975b. 85, Fig. 15); Fót 1. sír (TETTAMANTI 1985. 345, 347-348, 9. kép, 12. kép 1). 277