A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Cs. Szabó István: Danca, Mirhó, Sirató. Adatok vízföldrajzi nevek ismeretéhez

Danca, Mirhó, Sirató - „Mirhó": „erős, viharos szél Hajdúszoboszlón s környékén".

34 - „Mirogh fluvius": a XII. században; uo. Bakonszeg határában 1479: „Mirágy".

35 - „Mirogh fluvius": „piscatura et arundineta Pusztakovácsi Com. Bihar." Pusztakovácsi Bakonszeg község tartozéka,... első említése a XIII. században volt, a várszervezet bomlása után a Barsa nembéli Nadányi család szerezte meg...; „Myrogh fluvius, Myrogh halma, Mirog melléke, terra arabilis..."; ugyanitt: „Mirágy tanya". - Taksony-Taskony község határában 1319: „Toxun, iuxta lacum Myruhto in Com. Heweswywar"; 1335: „...lacum Myruhtu... piscatures Myrzada..."

36 - Mirhós ér: „A Völgyes-Árkus-ér vízgyűjtője 16 878 ha. Főbb erei az Árkus-, Völgyes-, Sáros-ereken kívül a Szill-ér, a Mirhós-ér és Nagymorotva."

37 - „Miregyház": erdő Csepel-szigeten, Tököl község határában. „Ugyanott hasonló nevű kápolna, mely állítólag hasonló nevű alapítójától vette nevét."

38 - PESTY Frigyes - „Mirót": hajdan halastó Szabolcs megyében, a Kenézpataknak a Tiszába ömlésénél"... etc. - Magyarország helynevei, történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben (Bp., 1888) című könyvének 213-214. oldalán közölt leírása téves. A leírás a Bodrog megyei Kanizsa birtokra vonatkozik a Maros-torkolat alatt, a Tisza jobb partján, ahol a Kanizsa-patak a Tiszába ömlik. Kanizsa a Tisza legfontosabb átkelője a Maros-torkolat alatt. A rév két partján két Kanizsa nevű helység alakult ki, a bal parti Csanád megyében (1. Révkanizsa), a jobb parti Bodrog megyében. Az utóbbi birtok eredetileg a királyé volt, Salamon király (1063-1074) adta a pannonhalmi apátságnak Mirót nevű halastavával együtt (1093). 1228-tól a pannonhalmiak perben állnak a dél felől Szatmáron szomszédos szávaszentdemeteri apátsággal a halastó és a tiszai halászat miatt. (1093: „pr. est super Tisciam in introitu Cnesa, in supra dictum fluvium, ad quod est lacus nominatur Miruch"; 1222: „pr. Knesa"; 1226: „pr. de Knesa et de pisc. Miroth de eodem lOco"; 1228: „pisc. sita iuxta Knesa, que vulgariter Miruht nominatur"; 1228: „pisc. Miroht"; 1237: „lacum magnam que vocatur Myruch... in introitu Kenesna cum Ticia... et ultra Ticiam... et lacu Miroht.")

39 - „Mirhó - határrész Kisújszállás városközpontjától keletre-délkeletre..." A 30. sz. jegyzet alatt közöltekhez: KISS Lajos a „Mirhó" vízföldrajzi név magyarázatához leírja: „A MIRHÓ víznév etimológiailag összetartozik a magyarkanizsai R. MIRUCH (1093: Györffy 1. 721. -; MIRUTH 1228: Uo.) halastó nevével. Lehetséges előzményeként 1. 1237-40: MYROCH szem. név (PRT. 1. 777.), 1. még lehetséges női szn. MIROCHA (SISNO 3: 521). A Mirhó víznévből köznév keletkezett. (PRT. = A Pannonhalmi Szent Benedek-rend tört. Bp., 1902-1912. I-V., MTsz I. 1893-1896. 1464 MESTERHÁZY 1980. 14. GYÖRFFY 1987b. 141. KOVÁCS-SALAMON 1976. 28. PESTY 1888. 213-214. GYÖRFFY 1987a. 721. 241