A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Vaday Andrea: Adatok az állatalakos emailos fibulák kérdéséhez a Kárpát-medencei szarmata barbaricumban

Adatok az állatalakos emailos fibulák kérdéséhez.. . tón,

60 Szentes-Jaksoron

61 és Pancevon (Pancsova).

62 Feltehetően ez a technikai megoldás is hozzájárult Patek E. megállapításához, hogy az állatábrázolásos fibulák szoros összefüggést mutatnak a geometrikus formájú, ún. lapfibulákkal.

63 A zsadányi fibula és köre szempontjából fontos, hogy a felsorolt lelőhelyek egy része azonos az állatábrázolásos fibulákéval, ahol hasonló technikai részlet figyelhető meg. Az állatábrázolásos fibuláknál a viselési módra utaló jelek is vannak, az ábrázolás és a tűszerkezet állásának alapján. A lauriacumi fibuláknál az ábrázolással ellentétes állású a tű és tűtartó. Az állatok feje fölött van a tűt tartó tag, a tűtartó pedig az állatok lába felőli oldalon. A pusztamonostori fibulánál az ábrázolás vízszintes tengelyében helyezkedik el a tűszerkezet. Elképzelhető, hogy az ábrázolásnak megfelelően dísztűnek is használhatták római területen, a ruhakapcsoló tű funkció mellett. Provinciális területen mind férfi, mind női sírokban egyaránt megtalálhatók; a szarmata barbaricumban az eddig előkerült példányok csak női és leánygyerek sírokban fordultak elő. Az állatábrázolásos emailos lapfibulák elterjedése (4. kép) meglehetősen szétszórt a barbaricumban.

64 Az elterjedés azonban jól illusztrálja, hogy nemcsak a Pannoniából kiinduló szárazföldi utakat lehet számításba venni eltérjesztésüknél, hanem feltehetően a dunai vízi út is szerepet játszott a szarmata barbaricumba jutásuknál. Ez utóbbira utalnak a Backi Gracac-i, vrsaci és dubovaci példányok. Az Aquincumot Porolissummal összekötő út közelében fekszik a pusztamonostori lelőhely, az Aquincumból a csongrádi átkelőhelyhez vezető út közelében a Kecskemét környéki lelőhely, a Maros menti út mentén került elő a kiszombori fibula, míg a szolnoki és tiszaföldvári közel fekszik a Tisza menti D-E irányú úthoz és tiszai átkelőhelyhez egyaránt. A zsadányi lelőhely az emailos fibulák elterjedési térképén a ritkán fedett, keleti területen fekszik.

65 Fontos viszont a Körös közelsége, amely közelében a Tiszától a Tiszazug déli részén keresztül a Királyhágón át Napocáig lehetett eljutni. Miután a fibulatípusnak előállító műhelyei mind ez ideig nem ismertek a tartományokban, keltezésükre csak a kísérőleletek, illetve a darabok technikai kivitele és stiláris elemei alapján nyílik mód. Az emailos fibulák keltezésénél - hasonlóan a szarmata barbaricum antononianusaihoz, ha nem is olyan nagymértékben - szintén számolhatunk a provinciális területhez képest némi késéssel. Az állatábrázolásos lapfibulák keltezésénél két időszakot feltételeznek. A korai keltezést képviseli Patek Erzsébet, aki a geometrikus formájú lapfibulákhoz ha60 PÁRDUCZ 1931. 130, 215 lelőhely; SELLYE 1939. XVII. tábla 14; PÁRDUCZ 1950. 54, 337. lelőhely. 61 CSALLÁNY 1936. 72, XLII. tábla 8; PÁRDUCZ 1950. 19, 5. lelőhely, LVII. tábla 2; KOVALOVSZKI 1957. 54, No. 6; NAGY 1997. 57-58, Kat. 12. 62 MILLEKER 1906. 245; SELLYE 1939. XVII. tábla 15; BARACKI 1972. 21, 11. ábra; BARACKI 1975. 45, 31. ábra; SIMOVÚEVIC 1956. 239; BARACKI 1972. 33; BARACKI 1975. 42; BORDEVIC 1994. 45. 63 PATEK 1942. 51. 64 A térképet természetesen befolyásolja a kutatottság és közöltségi fok, ami egyáltalán nem kiegyensúlyozott. 65 Az Alföld keleti szélén jelentkező lelőhelyek csökkenésének okát részben azzal is magyarázhatjuk, hogy az exportáló tartománytól távolabb fekszenek. Dacia tartomány fennállása alatt ez a keleti rész feltehetően inkább Daciától, mintsem Pannoniától függött. Ezt támasztja alá az is, hogy a Maros menti szárazföldi és vízi utat a Tiszáig dáciai csapatok felügyelték. 103